Nagyszabású megaprojektekel van jelen a magyar piacon Mordechai (Moti) Zisser, az izraeli tulajdonban lévő Plaza Centers elnöke. Nevéhez fűződik a Kerepesi úti lovarda helyén épülő grandiózus Aréna Pláza, a Hajógyári Szigeten létesülő „magyar Las Vegas”. Cége hozta létre 12 éve a Duna Plázát, és épített azután 15 másikat, szerte az országban. Zissert Jeruzsálemben interjúvolta meg a hvg.hu tudósítója.
A maradék jóléti intézmények, közszolgáltatások piacosításával kimúlik a Kádár-korszakban kiépített – annak idején a rendszer legitimációját szolgáló - koraszülött jóléti állam. A nagyarányú és sebtében végrehajtott „reformokhoz” hiányzik a közvélemény támogatása. A jelek szerint a társadalom a jelenlegi kormányzat által felkínáltnál aktívabb, védelmezőbb államra tartana igényt.
Demokráciákban megbéníthatja a reformereket, ha a nép ódzkodik a legalábbis átmenetileg áldozatokat követelő, ám szükséges reformoktól. Ha politikailag passzív a nép, könnyebb dolguk van a változás híveinek, viszont sérülnek a demokrácia elvei. A dilemma a jelenlegi magyar helyzetre is érvényes.
Amennyiben a kormány és rendőrsége nem lesz hajlandó eltávolítani a Kossuth téri falat még a márciusi tizenötödiki tüntetésekig, akaratlanul is jó szolgálatot tesz a demonstrálóknak. Meghagy egy olyan szimbólumot, amelynek népszerűtlensége mozgósító erejű lehet, s összefoghatja az ellenzék politikailag tarka csoportjait.
A Kádár-rezsim a középiskolákból kitiltotta, összeesküvés vádjával bebörtönözte, majd „megbocsátott”, s a 80-as években ő lehetett az adóreform atyja. A rendszerváltozás után két éven át az Antall-kormány pénzügyminisztere. Megalapítja a Centrum Pártot, 2007-ben azonban visszavonul a politikusi pályájáról. Kupa Mihály életéről, a politika és a gazdaság összefüggéseiről, a jelenlegi kormányzat reformkényszeres intézkedéseiről beszél a hvg.hu-nak.
Szorosabb együttműködés a felsőoktatásban, kibővített ösztöndíjprogramok, kooperáció a biotechnológiai kutatásban – Hiller István közelmúltban tett izraeli látogatásának eredményei. Az oktatási és kulturális minisztert Jeruzsálemben interjúvolta meg tudósítónk.
Teherán számára az USA közel-keleti és elő-ázsiai politikája felért egy lottóötössel. Megdöntötte a tálibok és Szaddam uralmát, pillanatnyilag az iraki megszállás leköti erőforrásait. Teherán közben háborítatlanul dolgozhat nukleáris programján.
Kié Arthur Koestler? A kérdésre egy külföldi nyilvánvalóan azt válaszolja, hogy mindenkié. Illetve: ez a nagyszerű elme és világhírű író, a huszadik század egyik leghitelesebb tanúja az emberiség, a gondolkodók közös tulajdona, éljenek bárhol a világon. Csakhogy Magyarországon vagyunk, Budapesten, abban a városban, ahol Koestler született, és itt árnyaltabban kell fogalmazni
Vajda Péter, a polgári titkosszolgálatok szóvivője a hvg.hu-hoz eljuttatott üzenetében határozottan cáfolta, hogy az 50-es években az elhárításnak dolgozott volna. Előzőleg Paul Lendvai (alias Lendvai Pál) Bécsből adott telefoninterjúban a hvg.hu-nak megerősítette, hogy a Der Standardban írt cikkében szereplő V.J., „városszerte ismert újságíró-besúgó a sztálini érából” nem más, mint Vajda Péter.
Lendvai Pál a napokban a bécsi Der Standardban írt cikkében félreérthetetlenné tette, hogy amikor "egy városszerte ismert újságíró-besúgót" emleget, "még a sztálini érából” Vajda Péterre gondolt, hiszen nevet ugyan nem említ, de hozzáteszi: a "polgári titkosszolgálatok szóvivője" az illető. A hvg.hu-nak adott telefoninterjúban a neves publicista állította: Vajda az elhárításnak dolgozott az 50-es években. Vajda Pétert kerestük, ám nem tudtuk elérni.
Szépszámú struktúrális nyavalya gyötri a Magyar Postát, miközben a liberalizáció itt dörömböl az ajtón. A bajokról mindenki véleményt alkothat, aki beteszi a lábát egy postahivatalba. Ilyenkor sok tekintetben úgy érezhetjük, mintha egy időalagútban visszarepültünk volna pár évtizedet. A Magyar Posta, a hajdan volt szocialista mamutvállalatok családjának utolsó mohikánja jelenleg inkább kistelepülési hivatalainak bezárása kapcsán válik a hírek szereplőjévé.
Lassan négy éve tart a precedens értékűnek tekintett Balaton-per, amelyben természetvédők követelik a pálkövei partszakasz feltöltésének, beépítésének megakadályozását. Ha a bíróság másképpen dönt, a zöldek szerint eltűnnek a védett nádasok, a befektetők szerint viszont jobb esélyei lesznek, hogy elháruljanak az akadályok a tó környékének régóta esedékes korszerűsítése előtt. A per újabb fordulójára még januárban sor kerül.
Johann Gottfried Herder, a 18. század második felében élt német költő, esztéta, filozófus alaposan ráijesztett magyar kortársaira, amikor azt jósolta, hogy az idegen népek tengerében, „századok múltán talán nyelvüket is alig lehet felfedezni". A nemzethalál víziója összefogásra, sikeres kezdeményezésekre késztette az akkori „politikai eliteket”.
Az ügynökfronton mindezidáig bezzegországnak számító lengyeleknél bombaként robbant a tavaly decemberben kinevezett varsói érsek spionmúltja. A hazája és egyháza renoméján jelentőset rontó főpap, Stanislaw Wielgus ügye sokkolta a múltfeltárást fontosnak tartó, ám a de facto államegyháznak számító katolikus hierarchiát „szent tehénnek” tekintő lengyel társadalmat.
Napjainkban egyre kevesebb az egyházi illetve polgári esküvő, egyre több a válás. Megjelentek különböző, a jog által elismert illetve szentesíteni nem kívánt együttélési formák. Új, alternatív kapcsolatrendszerek is alakulnak, köztük a polyamory mozgalom: hívei hadat üzennek az egyhangúságnak, az individualista vagyongyűjtésnek. A bírálók szerint viszont e mozgalmak veszélyeztetik a gyermeknevelés hagyományos, stabil intézményét.
A Magyar Nemzet idei első számában „Mészárosok” címmel megjelent vezércikk többek között Bush „nagy elődjei” közé sorolja Hitlert. A cikk reagálásra késztette Jeszenszky Gézát, az Antall-kormány külügyminiszterét, hazánk korábbi washingtoni nagykövetét.
Ami a Palesztin Hatóság ellenőrizte területeken végbemegy, az nemhogy az Unió vagy az Egyesült Államok, de még a közvetlen szomszédságban lévő Izrael átlagpolgára számára is felfoghatatlan. Arra a terrorizmus és a háború permanens fenyegetésében élő zsidó államban se volt példa, hogy egy munkapárti államfő és likudos miniszterelnök hívei, terepszínű egyenruhába bújva, automata fegyverrel, kézigránáttattal és aknavetővel menjenek egymásnak.
Egy magyar mérnök éppen Irakban tartózkodott, amikor Szaddám Husszein, 1979 júliusában megbuktatta rokonát, al Bakr elnököt és átvette a hatalmat. Részt vett a később porig bombázott iraki atomreaktor építésében és egy alkalommal közvetlen közelről is éljenezhette Szaddámot.
A törvények sűrűjében tájékozódó szerzőnk szerint a gázártámogatási kérelemben feltett kérdések sértik a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos alapjogokat.
– Eszerint te Hitlert sem akasztattad volna fel? – szegezte nekem a mondatot. – Természetesen nem! – feleltem. – De hát ő mégiscsak milliókat ölt meg! – vetette ellen az egyik, szemlátomást megingó eltörléspárti. – Most számokról beszélünk vagy elvekről? – kérdeztem vissza.
