Vélemény | hvg.hu

Kordonbontás: senki sem jött ki jól belőle

A Kossuth téri események is jelzik: a Köztársaságért oly sokszor aggódó Gyurcsány alatt romlik a véleményszabadság garanciális szövete. A kordonbontást követő némi bizonytalankodás után ismét működésbe léptek a pártállami reflexek. A Fidesz sem jön jól ki az incidensből: az ilyen öncélú cselekvés csak a szélsőségesek felé nyit, a bizonytalan szavazókat aligha tudja a maga oldalára átcsábítani. Megjósolható, a közvélemény politika-undora tovább fokozódik.

Kossuth tér: kordonbontás helyett szögesdrót

A megszorítások miatti elégedetlenséggel szinte naponta szembesülő kormánynak kapóra jött a sehova sem vezető, ám figyelemelterelésnek kiváló Kossuth téri incidens. Egy jó kis performansz jobb szolgálatot tett volna a Fidesznek.

Kordon-blőd avagy még csak ez hiányzott nekünk

Bekövetkezett az, amit könnyen előre lehetett látni: a Kossuth teret elreteszelő kétszeres drótkerítés védelmében, illetve ellene lángolnak fel a politikai szenvedélyek Budapesten, 2007 február elején.

Humán kárfelvétel – totálkárosok a bontóba?

Lehet, hamarosan a sebről készült fotókkal kell igazolniuk az orvosoknak, hogy valódi sebeket láttak el, hasonlóan az autókról készülő kárfelvételi procedúrához. Nem is jó belegondolni, mi van akkor, ha valaki „totálkáros"?

Hirsi Ali hadat üzent az iszlám fundiknak

Hirsi Ali, a Szomáliában született, Hollandiába, majd az USA-ba menekült fiatal politikusasszony kemény szabadgondolkodó, aki hadat üzent a radikális iszlámnak. Bírálatai feldűhítették a politikai korrektség és multikulturalizmus csőlátású híveit is.

Ezer évig fog élni elménk?

Az emberi életet sikerül meghosszabbítani 1000 évre, benépesítjük a Naprendszert - az edge.org online magazin körkérdésére válaszoló tudósok néhány magyarázata optimizmusuk okáról. Mások földhözragadtabb indokokat hoztak föl: az emberiség jobban kihasználja a Nap energiáját, a Wikipédia robbanásszerűen elterjed, és megáll a Föld népességének szaporodása.

Pusztul a zsidó negyed – a hitközség miért hallgat?

A történelmi zsidó negyedet - a tiltakozások ellenére - tovább bontják, új lakótelepszerű házak felhúzásával végleg tönkreteszik. A zsidó civil szervezetek meglehetősen passzívan figyelik a fejleményeket, nem mutat komolyabb érdeklődést a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, a Mazsihisz sem. Vajon miért? Alelnöke, még elnöksége idején, maga is vásárolt három házat a zsinagóga közvetlen szomszédságában.

Szembenézés - mi a helyzet a szakképzéssel?

Nem tudni, hogy Gyurcsány Ferenc huszonhárom pontba foglalt, Szembenézés című írása, melyet a Népszabadság január 26-i számának mellékletként közölt, meddig foglalkoztatja a közvéleményt. Látható, hogy a miniszterelnök szívesen venné, ha hosszan tartó elméleti vita bontakozna ki terjedelmes értekezéséről. Ám a közvélemény a mindennapi problémákkal és a rohamtempóban bevezetett reformok, így a szakiskolák összevonása jelentette gondokkal van elfoglalva.

Balatonfejlesztés – a helyieket nem kérdezik

Ambiciózus vállalkozók eldöntötték, megmentik a balatoni idegenforgalmat és nagy ívű beruházásokba kezdenek. Gyaníthatóan bikaerős kapcsolati háttérrel megszerezték a volt megyei idegenforgalmi hivatalok zsírosabb falatjait – köztük az értékes parti ingatlanokat. A helyiek véleményének kikérése, a helyi igények számbavétele elmaradt.

Nagy dolgok készülődnek a jobboldalon

Néhány hét leforgása alatt körbement, s ma már szinte befejezett tényként kezelik: gyökeres változások fognak bekövetkezni a jobboldalon, akár új pártok is alakulhatnak. Elég régóta élek ebben a rémhírekkel-teli országban ahhoz, hogy tudjam, a feltűnést keltő híresztelések legtöbbször megalapozatlanok. Ez esetben azonban más a helyzet.

Interjú a plázakirállyal

Nagyszabású megaprojektekel van jelen a magyar piacon Mordechai (Moti) Zisser, az izraeli tulajdonban lévő Plaza Centers elnöke. Nevéhez fűződik a Kerepesi úti lovarda helyén épülő grandiózus Aréna Pláza, a Hajógyári Szigeten létesülő „magyar Las Vegas”. Cége hozta létre 12 éve a Duna Plázát, és épített azután 15 másikat, szerte az országban. Zissert Jeruzsálemben interjúvolta meg a hvg.hu tudósítója.

Most ér véget a Kádár-rendszer

A maradék jóléti intézmények, közszolgáltatások piacosításával kimúlik a Kádár-korszakban kiépített – annak idején a rendszer legitimációját szolgáló - koraszülött jóléti állam. A nagyarányú és sebtében végrehajtott „reformokhoz” hiányzik a közvélemény támogatása. A jelek szerint a társadalom a jelenlegi kormányzat által felkínáltnál aktívabb, védelmezőbb államra tartana igényt.

Nem szeretitek a reformokat? Majd megszeretitek!

Demokráciákban megbéníthatja a reformereket, ha a nép ódzkodik a legalábbis átmenetileg áldozatokat követelő, ám szükséges reformoktól. Ha politikailag passzív a nép, könnyebb dolguk van a változás híveinek, viszont sérülnek a demokrácia elvei. A dilemma a jelenlegi magyar helyzetre is érvényes.

A Lipótvárosi Fal rossz üzenete

Amennyiben a kormány és rendőrsége nem lesz hajlandó eltávolítani a Kossuth téri falat még a márciusi tizenötödiki tüntetésekig, akaratlanul is jó szolgálatot tesz a demonstrálóknak. Meghagy egy olyan szimbólumot, amelynek népszerűtlensége mozgósító erejű lehet, s összefoghatja az ellenzék politikailag tarka csoportjait.

Interjú Kupa Mihállyal - "Sok jót nem várhatunk"

A Kádár-rezsim a középiskolákból kitiltotta, összeesküvés vádjával bebörtönözte, majd „megbocsátott”, s a 80-as években ő lehetett az adóreform atyja. A rendszerváltozás után két éven át az Antall-kormány pénzügyminisztere. Megalapítja a Centrum Pártot, 2007-ben azonban visszavonul a politikusi pályájáról. Kupa Mihály életéről, a politika és a gazdaság összefüggéseiről, a jelenlegi kormányzat reformkényszeres intézkedéseiről beszél a hvg.hu-nak.

Interjú Hiller Istvánnal Izraelben

Szorosabb együttműködés a felsőoktatásban, kibővített ösztöndíjprogramok, kooperáció a biotechnológiai kutatásban – Hiller István közelmúltban tett izraeli látogatásának eredményei. Az oktatási és kulturális minisztert Jeruzsálemben interjúvolta meg tudósítónk.

Irán, a nevető harmadik

Teherán számára az USA közel-keleti és elő-ázsiai politikája felért egy lottóötössel. Megdöntötte a tálibok és Szaddam uralmát, pillanatnyilag az iraki megszállás leköti erőforrásait. Teherán közben háborítatlanul dolgozhat nukleáris programján.

Arthur Koestler és a politikai düh

Kié Arthur Koestler? A kérdésre egy külföldi nyilvánvalóan azt válaszolja, hogy mindenkié. Illetve: ez a nagyszerű elme és világhírű író, a huszadik század egyik leghitelesebb tanúja az emberiség, a gondolkodók közös tulajdona, éljenek bárhol a világon. Csakhogy Magyarországon vagyunk, Budapesten, abban a városban, ahol Koestler született, és itt árnyaltabban kell fogalmazni

A szóvivő cáfolja ügynökmúltját

Vajda Péter, a polgári titkosszolgálatok szóvivője a hvg.hu-hoz eljuttatott üzenetében határozottan cáfolta, hogy az 50-es években az elhárításnak dolgozott volna. Előzőleg Paul Lendvai (alias Lendvai Pál) Bécsből adott telefoninterjúban a hvg.hu-nak megerősítette, hogy a Der Standardban írt cikkében szereplő V.J., „városszerte ismert újságíró-besúgó a sztálini érából” nem más, mint Vajda Péter.

Lendvai: „Nem hazudok, nem tévedek, Vajda Péter besúgó volt”

Lendvai Pál a napokban a bécsi Der Standardban írt cikkében félreérthetetlenné tette, hogy amikor "egy városszerte ismert újságíró-besúgót" emleget, "még a sztálini érából” Vajda Péterre gondolt, hiszen nevet ugyan nem említ, de hozzáteszi: a "polgári titkosszolgálatok szóvivője" az illető. A hvg.hu-nak adott telefoninterjúban a neves publicista állította: Vajda az elhárításnak dolgozott az 50-es években. Vajda Pétert kerestük, ám nem tudtuk elérni.