Vélemény | hvg.hu

„Honfitársaim, drámai órában fordulok hozzátok…”

1999-ben jelent meg Londonban a huszadik századi politikusok híres szavait tartalmazó kötet, melynek magyar változatát A XX. század nagy beszédei címmel nemrég adták ki. Megszólal benne Mahatma Gandhi és Adolf Hitler, Lev Trockij és Joszif Sztálin, Fidel Castro és Alekszandr Szolzsenyicin. A válogató láthatólag nem az utókor morális megítéléséből indult ki, inkább abból, mekkora hatást gyakoroltak a szónokok hallgatóikra, beszédeiknek miféle következményeik voltak az emberek mindennapi életében.

MDF: a kiszámíthatatlan erő

Öntsünk tiszta vizet a pohárba: az MDF jelen pillanatban az Országház egyetlen zsákbamacska-pártja. Vagyis olyan erő, amelyről nem lehet tudni, ha itt a pillanat, melyik nagypárttal hajlandó – s konkrétan milyen feltételek mellett – együttkormányozni, s melyikkel nem.

Eltér István a budapesti városvezetők tehetetlenségéről

Eltér István építészmérnök, a Magyar Építész Kamara elnöke Demszky Gábor főpolgármesterségének korszakát sok tekintetben az eltékozolt lehetőségek időszakának tartja. Eltér hosszú évekig a budapesti városrendezés egyik vezető tervezője és irányítója volt, illetve tíz évig állt a Fővárosi Tervtanács élén, amelynek ma is tagja.

Kolláth: Ungváry „csúsztatott és hazudott”

Tegnap közöltük Ungváry Krisztiánnak a HVG-ben megjelent cikkét, amely az egykori belügyesek, állambiztonságiak mai szerepét taglalja. Erre reagált személyes megtámadtatás címén Kolláth György ügyvéd, aki tagadta Ungváry vele kapcsolatos állításait, amit válaszában azonban Ungváry továbbra is fenntartott. Kolláth most újra írt. A jogász levelét közöljük, noha az írás új tényt nem állít. A vitát szerkesztőségünk a maga részéről lezártnak tekinti.

Szeged, a Biopolisz álma

Hét pólus, hét koncepció, hét ígéret – Gyurcsány Ferenc év elején végiglátogatta a vidék fejlesztési pólusvárosait: Szegedet, Debrecent, Székesfehérvárt, Veszprémet, Győrt, Pécset és Miskolcot. E városokban EU-pénzek bevonásával egy-egy kiemelt szektort fejlesztenének, a tervek szerint ez húzná magával a térség gazdaságát. Szegeden egészségipari és biotechnológiai központ megteremtésén dolgoznak - ám az előkészületeket forráshiány nehezíti.

Gyurcsány: „A legvégén minden csillag lehullik. Ez az én sorsom is”

Hosszú interjút adott londoni The Times-nak a magyar miniszterelnök. Többek között kifejtette: soha nem volt annyi antiszemita megnyilvánulás, mint most, és „valami rettenetes dolog történik”. A Fidesz érdekközösséget vállal a szélsőjobbal - fejtette ki, és megjósolta saját bukását is. „Csak az a kérdés, mikor” - tette hozzá.

Döglött (ügynök)akták, hamis kísérletek

A HVG 2007. évi 9. számában Ungváry Krisztián történész kétfenekű írást jegyzett Papírdandár, Volt belügyesek és az iratnyilvánosság címmel. A közélet gyűlölködő megmondója formálisan az állambiztonsági iratok eltűnését, hollétét, mennyiségét és felhasználhatóságát panaszolta fel – sok gonosz sejtetéssel.

Kádártalanítás Kádár stílusában

Ha a helyzet úgy kívánta, a MSZP elődpártja – más kommunista pártokhoz hasonlóan – inkább az ideológia oltárán tett engedményeket, semmint hogy valamit is beáldozzon a hatalomból. Sajátos paradoxon, hogy Gyurcsány most e felszámolni szándékozott pártállami reflexnek köszönheti „csont nélküli” elnökségét: jöjjön a neolib gazdaságpolitika, de semmi se veszélyeztesse a koalíció fennmaradását – volt az uralkodó vélemény a szocialista kongresszuson.

Litvinyenko könyve és a Morvai-jelentés

Az Egyesült Államokban élő Jurij Felstinszkij és a közelmúltban pollóniummal megmérgezett, Angliába kivándorolt Alexandr Litvinyenko közös könyve, A Hálózat felrobbantja Oroszországot, illetve a Morvai Krisztina vezette bizottságnak a 2006 őszi eseményeiről készült jelentése között bizonyos szemléleti azonosság van. Mindkét mű a politikai elit és a vele összefonódott erőszakszervezetek machinációit teszi felelőssé a tömeges erőszak tombolásáért, az indulatok elfajulásáért.

A Szcientológia Egyház cáfol

A Szcientológia Egyház magyarországi közönségkapcsolati vezetője levélben kérte, hogy reagálhasson A „Tom Cruise a Szcientológia főpapja” címmel nemrég megjelent írásunkra. Kérésének ezúton eleget teszünk, levelét változtatás nélkül tesszük közzé.

Miért Che? Miért nem Kéthly?

Che Guevara és Ságvári. Miért nem inkább Nagy Imre vagy valaki az igazi szocdemek közül, Például Kéthly Anna? A kényszerpályára szorított magyar pártok a jelen és a jövő helyett a múltban keresik kapaszkodóikat.

A hasznos idióták, avagy a kommunizmus hiszékeny áldozatai

Talán nem csak a kivégzetteket, elhurcoltakat, munkatábokba zártakat tekinthetjük a kommunizmus áldozatainak, hanem azokat a hiszékeny értelmiségieket is, akik még napjainkban is illúziókat táplálnak, és igyekeznek felmenteni e lejárt eszmét bűnei alól.

Semjén és az ázsiai hordák

Szingli hordák után jön a sárga veszedelem! - nagyjából így lehetne összegezni Semjén Zsolt hírverését a kormány bevándorlási tanulmányával kapcsolatban. Nem először fordul elő, hogy pártjaink valamelyike előrántja a lakosság szociális fóbiáira bazírozó xenofób kártyát.

Juszt kontra Justitia

Juszt László február 19-én kérdőre vonta a hvg.hu szerkesztőségét, amiért teret adtunk az Intrum Justitia Kft. - szerinte - valótlan állításokat tartalmazó sajtóközleményének.

Elhibázott könyv Hitlerről

Norman Mailer legújabb könyve, a Várkastély a vadonban, mely az Ulpius-ház kiadónál jelent meg, Adolf Hitler családjáról, fogantatásáról, és linzi gyermekkoráról szól. Az agg mester igencsak gyengécske, elhibázott koncepciójú művet alkotott: Freud elméletéből indul ki: minden eldőlt Hitler gyermekkorában, apjához, anyjához fűződő viszonya meghatározta későbbi gonosz cselekedeteit.

Átlátszó döntések az állami versenykiírásoknál

Legalább a rideg haszonelvűség szempontjait mérlegeljék politikusaink, amikor az éjszaka sötétjében a közkassza zárja körül matatnak. A meghirdetett üvegzseb-, és pénzügyi átláthatóságot célzó programok mindeddig nem tudtak gátat vetni ezeknek az ügyleteknek

A Teréz körúti gyilkosság politikai hozadéka

Az erőszak, illetve az erőszakkal való fenyegetőzés megjelenése a közéletben a válság jele, olyan erők lépnek működésbe, amelyek elutasítják a viták, ellentétek megoldásának lehetőségét az adott intézményrendszer keretein belül. A hatalom azonban kihasználhatja, sőt, maga is manipuláljhatja e cselekményeket. A 60 évvel ezelötti, máig feltáratlan Teréz körúti gyilkosság intő példa.

Izraeli tudós vérvád botránya

Volt racionális alapja a zsidók ellen a középkorban emelt vérvádnak, a zsidók, a 11. század végén kezdődő üldözésekre reagálva, elkövethettek rituális gyilkosságokat – írta Véres Húsvét című, most megjelent könyvében Ariel Toaff izraeli-olasz történész professzor. Állítását az inkvizíciós kínzások során kicsikart vallomásokra alapozta, ezért tudóstársai annak nem adnak hitelt. A publikálást hatalmas nemzetközi felháborodás, illetve a szélsőséges antiszemiták körében örömujjongás fogadta. Toeff utasította a kiadót a könyv terjesztésének felfüggesztésére, és jelezte, átírja a mű vonatkozó részeit.

Mihez kezdene Nicolas Sarkozy francia elnök?

Egyelőre vezet Nicolas Sarkozy a francia elnökválasztási versenyben, és egyre több a találgatás, mihez kezd majd, ha valóban bevonul az Elisée palotába. Megnyilvánulásaiban a konzervatív és a liberális felfogás keveredik: támogatja az iskolaválasztás szabadságát, a 35 őrás munkahét reformját, a nyugdíjas korba lépők tovább foglalkoztatását, korlátozná a bevándorlást ellenzi a a homoszexuálisok házasságát, minden állampolgártól megköveteli a törvények és a rend tiszteletben tartását.

Bozóki András: Hogyan reformáljunk?

A kormányzottak általában félnek a változástól. Minél több súlyos megrázkódtatás ér egy országot, annál apatikusabb, cinikusabb, fatalistább a közélet. Hogyan lehet hitelesen reformálni egy olyan országban, ahol öt évtized alatt hat rendszerváltás történt? Minden rendszerváltásnak vannak vesztesei, és általában (úgy gondolják) ők vannak többen. A múlt veszteségeinek tapasztalatát nehezen ellensúlyozhatja a szebb jövő ígérete. Ahogy a Kádár-konszolidáció idején a bárokban énekelték:

1 ... 448 449 450 451 452 ... 482