Irak: Bush két nap múlva megindíthatja a háborút
George Bush amerikai elnök 48 órát adott Szaddám Huszein iraki elnöknek és fiainak Irak elhagyására. Az amerikai elnök közép-európai idő szerint kedd hajnalban elmondott beszédében leszögezte: ha Szaddám Huszein nem tesz eleget a felszólításnak, katonai konfliktussal kell szembenéznie. Az iraki forradalmi parancsnokság tanácsa és a Baasz párt vezetése elutasította George Bush ultimátumát. Kedden az ENSZ valamennyi fegyverzetellenőre elhagyta Bagdadot.
Az amerikai nemzethez intézett hétfő esti televíziós beszédében George Bush felszólította a külföldi állampolgárokat, köztük újságírókat és fegyverzetellenőröket, hogy saját biztonságuk érdekében azonnal távozzanak Irakból.
Irak 12 évvel ezelőtt vállalta, hogy leszereli tömegpusztító fegyvereit, de továbbra is halálos fegyvereket rejteget. A rezsim terroristákat képezett ki és fogadott be, köztük az al-Kaida tagjait - interpretálta a mára kialakult helyzetet Bush. Az elnök szerint a veszély világos: a terroristák Irak segítségével vegyi, biológiai vagy egy napon majd nukleáris fegyverekhez juthatnak és ártatlan emberek százezreit ölhetik meg. "Az Egyesült Államoknak megvan a szuverén joga, hogy erőt alkalmazzon nemzetbiztonságának megoltalmazására. George Bush kiemelte, hogy a Biztonsági Tanács korábbi, 678. és a 687. számú, még mindig érvényes határozatai alapján az Egyesült Államok és szövetségesei jogosan alkalmazhatnak erőt Irak leszerelésére. A katonai fellépés így nem felhatalmazás, hanem elszántság kérdése.
A BT tavaly november 8-án egyhangúlag elfogadott 1441. számú határozata súlyos következményeket helyezett kilátásba, ha Irak nem szereli le haladéktalanul és teljes mértékben tömegpusztító fegyvereit. Ma egyetlen nemzet sem állíthatja, hogy Irak leszerelt. Irak nem is fog leszerelni addig, amíg Szaddám Huszein van hatalmon - hangoztatta az elnök. George Bush utalt rá, hogy Amerika szövetségeseivel azon munkálkodott a Biztonsági Tanácsban, hogy érvényt szerezzen a testület követeléseinek, de a BT néhány állandó tagja nyíltan bejelentette, hogy megvétóz bármiféle határozatot, amely kikényszeríti Irak leszerelését. Ezekből a kormányokból hiányzik az elszántság, noha a veszélyt ők is úgy ítélik meg, mint az Egyesült Államok.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem tett eleget felelősségének, de mi eleget teszünk a magunkénak - jelentette ki az elnök 13 perces beszédében. Azt üzente az irakiaknak, hogy a hadjárat nem ellenük irányul, hanem az ország zsarnoka ellen, s "közel van a felszabadulás napja". Felszólította az iraki hadsereget, hogy tegye lehetővé a koalíciós erők békés bevonulását.
Az amerikai kongresszus tagjainak többsége támogatja George Bush elnök döntését, számos demokrata törvényhozó ugyanakkor kételyeinek vagy aggodalmának adott hangot. "Nagyon, nagyon szomorú vagyok, hogy az elnök ilyen csúfos kudarcot vallott a diplomáciában, hogy most háborúra kényszerülünk" - jelentette ki Tom Daschle, a szenátus demokrata kisebbségének vezetője hétfőn este George Bush amerikai elnök televíziós beszéde után. Bob Graham floridai demokrata szenátor, aki pártja elnökjelöltjeként szeretne indulni a 2004. évi elnökválasztáson, aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a háború megindításával fokozódhat a terrorista tevékenység. Bill Frist, a szenátus republikánus többségének a vezetője úgy értékelte, hogy "az elnök nagy türelmet tanúsítva minden esélyt megadott a diplomáciának, de most már elérkezett a cselekvés ideje". Az elnök néhány napon belül várhatóan százmilliárd dollárt fog kérni a kongresszustól az Irak elleni háború finanszírozására. A szenátus és a képviselőház már tavaly ősszel felhatalmazta az elnököt, hogy szükség esetén háborút indítson Irak ellen.
Párizs szerint a világ nem támogatja a George Bush amerikai elnök által Irakhoz intézett ultimátumot. A francia elnöki hivatal kedd reggel közzétett közleményében leszögezte, hogy az iraki elnököt távozására felszólító, erő alkalmazását kilátásba helyező amerikai ultimátumot ellenzi az ENSZ Biztonsági Tanácsa, s a nemzetközi közvélemény ily módon való semmibe vétele "súlyos felelősség". Ez az egyoldalú döntés ellentétes a Biztonsági Tanács szándékaival és a nemzetközi közvélemény akaratával, amely Irak leszerelésének folytatását óhajtja az ENSZ BT 1441. számú határozatának megfelelően - szögezte le az Elysee palota.
Közben az ENSZ valamennyi fegyverzetellenőre kedden elhagyta Bagdadot. Az AFP francia jelentése szerint a világszervezet fegyverzetellenőrei helyi idő szerint a délelőtti órákban repültek el az iraki fővárosból. Az ellenőröket szállító repülőgép - mintegy nyolcvan fővel a fedélzetén - az ENSZ Cipruson lévő bázisa felé indult. (MTI)
Irak 12 évvel ezelőtt vállalta, hogy leszereli tömegpusztító fegyvereit, de továbbra is halálos fegyvereket rejteget. A rezsim terroristákat képezett ki és fogadott be, köztük az al-Kaida tagjait - interpretálta a mára kialakult helyzetet Bush. Az elnök szerint a veszély világos: a terroristák Irak segítségével vegyi, biológiai vagy egy napon majd nukleáris fegyverekhez juthatnak és ártatlan emberek százezreit ölhetik meg. "Az Egyesült Államoknak megvan a szuverén joga, hogy erőt alkalmazzon nemzetbiztonságának megoltalmazására. George Bush kiemelte, hogy a Biztonsági Tanács korábbi, 678. és a 687. számú, még mindig érvényes határozatai alapján az Egyesült Államok és szövetségesei jogosan alkalmazhatnak erőt Irak leszerelésére. A katonai fellépés így nem felhatalmazás, hanem elszántság kérdése.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem tett eleget felelősségének, de mi eleget teszünk a magunkénak - jelentette ki az elnök 13 perces beszédében. Azt üzente az irakiaknak, hogy a hadjárat nem ellenük irányul, hanem az ország zsarnoka ellen, s "közel van a felszabadulás napja". Felszólította az iraki hadsereget, hogy tegye lehetővé a koalíciós erők békés bevonulását.
Az amerikai kongresszus tagjainak többsége támogatja George Bush elnök döntését, számos demokrata törvényhozó ugyanakkor kételyeinek vagy aggodalmának adott hangot. "Nagyon, nagyon szomorú vagyok, hogy az elnök ilyen csúfos kudarcot vallott a diplomáciában, hogy most háborúra kényszerülünk" - jelentette ki Tom Daschle, a szenátus demokrata kisebbségének vezetője hétfőn este George Bush amerikai elnök televíziós beszéde után. Bob Graham floridai demokrata szenátor, aki pártja elnökjelöltjeként szeretne indulni a 2004. évi elnökválasztáson, aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a háború megindításával fokozódhat a terrorista tevékenység. Bill Frist, a szenátus republikánus többségének a vezetője úgy értékelte, hogy "az elnök nagy türelmet tanúsítva minden esélyt megadott a diplomáciának, de most már elérkezett a cselekvés ideje". Az elnök néhány napon belül várhatóan százmilliárd dollárt fog kérni a kongresszustól az Irak elleni háború finanszírozására. A szenátus és a képviselőház már tavaly ősszel felhatalmazta az elnököt, hogy szükség esetén háborút indítson Irak ellen.
Párizs szerint a világ nem támogatja a George Bush amerikai elnök által Irakhoz intézett ultimátumot. A francia elnöki hivatal kedd reggel közzétett közleményében leszögezte, hogy az iraki elnököt távozására felszólító, erő alkalmazását kilátásba helyező amerikai ultimátumot ellenzi az ENSZ Biztonsági Tanácsa, s a nemzetközi közvélemény ily módon való semmibe vétele "súlyos felelősség". Ez az egyoldalú döntés ellentétes a Biztonsági Tanács szándékaival és a nemzetközi közvélemény akaratával, amely Irak leszerelésének folytatását óhajtja az ENSZ BT 1441. számú határozatának megfelelően - szögezte le az Elysee palota.
Közben az ENSZ valamennyi fegyverzetellenőre kedden elhagyta Bagdadot. Az AFP francia jelentése szerint a világszervezet fegyverzetellenőrei helyi idő szerint a délelőtti órákban repültek el az iraki fővárosból. Az ellenőröket szállító repülőgép - mintegy nyolcvan fővel a fedélzetén - az ENSZ Cipruson lévő bázisa felé indult. (MTI)
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
