A világ országainak többsége "mélységes aggodalmát" fejezte ki az Egyesült Államok által vezetett nemzetközi erők iraki támadása miatt. Franciaország az iraki konfliktus minél gyorsabb lezárását kezdeményezi, Németország "megdöbbenését" fejezte ki, Kína pedig felszólította az Egyesült Államokat, hogy állítsa le a hadműveleteket. Oroszország szeretné, ha a konfliktus lezelése minél előbb visszakerülne az ENSZ BT hatáskörébe. Vladimír Spidla cseh kormányfő kijelentette: nem tudja, milyen okból vette fel az Egyesült Államok Csehországot az őt támogató államok jegyzékébe, hiszen az ország nem tagja annak a koalíciónak, amely támadást intézett Irak ellen.

A háború megkezdéséről szóló hír nagy aggodalmat és megdöbbenést váltott ki a német kormányban - hangoztatja a berlini kormány csütörtök reggeli állásfoglalása. A kormány sajnálja, hogy a konfliktus békés megoldására irányuló fáradozások meghiúsultak. Irak békés lefegyverzése a fegyverellenőrök által sikereket hozott, "sajnos, nem mentünk végig az úton" - áll a dokumentumban, amely hozzáteszi: az ENSZ-nek döntő szerepet kell játszania a béke helyreállításában.
Franciaország sajnálatosnak ítéli az Irak ellen ENSZ-jóváhagyás nélkül indított katonai akciót, s úgy véli, hogy a konfliktus, bármennyi ideig fog tartani, súlyos következményekkel terheli meg a jövőt - hangoztatta tévényilatkozatában a francia elnök. Jacques Chirac az Élysée elnöki palotából egyenesben közvetített néhány perces beszédében emlékeztetett arra, hogy Franciaország más államokkal együtt az utolsó pillanatig Irak békés lefegyverzése útjának egyedüli helyességét bizonygatta, ezek az erőfeszítések azonban kudarcot vallottak. Chirac felhívásban fordult az Európai Unióhoz, hogy az iraki eseményekkel összefüggésben mérlegelje a közös uniós külpolitika és egy hiteles közös védelemi rendszer szükségességét. A francia államfő hangoztatta: Európának fel kell ismernie, hogy a világméretű problémákról saját vízióval kell rendelkeznie, amelyet meggyőző védelmi politikával tud alátámasztani. Leszögezte, Franciaország nem kíván belenyugodni, hogy az európai építkezés befejezetlenül maradjon, s sürgette a szervezet jelenlegi és leendő tagállamait, csatlakozzanak e terv végrehajtásához.
Csütörtök délelőtti nyilatkozatában a pekingi külügyminisztérium azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy megsérti a nemzetközi viselkedés normáit, és felszólította az amerikai haderőt, hogy állítsa le a hadműveletet, mielőtt átfogó támadás indulna Irak ellen. A kínai külügyminisztérium szóvivője szerint az Egyesült Államok által irányított, Irak elleni hadművelet annak ellenére kezdődött meg, hogy a nemzetközi közösség elítélte a beavatkozást.
Hasonlóan vélekedett Mihail Kaszjanov orosz kormányfő is, aki szerint Oroszország nem örül, hogy az iraki problémát katonai eszközökkel, az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai nélkül oldják meg. Az orosz kabinet csütörtöki ülésén Kaszjanov leszögezte, hogy Oroszország maximális erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a válságok és konfliktusok "kizárólag a nemzetközi biztonság rendszerének keretein belül" találjanak megoldást, s ez teljes mértékben vonatkozik az iraki problémára is. Igor Ivanov orosz külügyminiszter korábban úgy nyilatkozott, a háború kitörése esetén Moszkva mindent megtesz annak érdekében, hogy a konfliktus kezelése minél előbb visszatérjen az ENSZ Biztonsági tanácsának keretei közé.
Dmitrij Rogozin, az alsóház külügyi bizottságának elnöke után felsőházi kollégája, Szergej Margelov is kiállt amellett, hogy az orosz törvényhozás rendkívüli ENSZ-közgyűlés összehívását kezdeményezze. Élesen elítélte a háborút Mihail Gorbacsov egykori szovjet elnök, aki az 1991-es öbölháború idején állt az ország élén. A politikus szerint a "naftalinszagú" konfliktus megosztja, és visszaveti a világot. Gorbacsov külön bírálta Tony Blair brit miniszterelnököt, aki szerinte "pápább akar lenni a pápánál is". Igen sötét képet festett a várható fejleményekről Robert Ivon, az orosz Alfa elitkommandó korábbi parancsnoka, aki Hafizullah Amin afgán vezető megbuktatását irányította 1979 végén. A veterán katonai szakértő a Rosszija televíziónak nyilatkozva úgy vélte, hogy az Egyesült Államoknak "soha nem látott" veszteségei lesznek Irakban, és a konfliktus átterjed más országokra is.
A cseh kormányfő szerint az Irak elleni katonai akció az utolsó eszköz arra, hogy Bagdadtól kikényszerítsék az ENSZ Biztonsági Tanácsa korábbi határozatainak teljesítését. "A háború gyökereit abban kell keresni, hogy Szaddám Huszein 12 éven át nem teljesítette a nemzetközi közösség követeléseit. A cseh kormány véleménye szerint a Perzsa-öbölben megindított katonai akció az utolsó eszköz arra, hogy kikényszerítsék az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatainak teljesítését" - jelentette ki csütörtökön reggel Vladimír Spidla cseh kormányfő, hangsúlyozva: "Csehország nem tagja annak a koalíciónak, amely támadást intézett Irak ellen."
Az Irak elleni légicsapások megindítása után Rómában hajnalban összeült az olasz kormány által felállított válságbizottság, amelyet a miniszterelnök katonai tanácsadója vezet, s amelyben politikai és katonai szakértők foglalnak helyet. Rómában a vezető politikusok még nem kommentálják a történeteket. A Vatikánban II. János Pál reggeli miséjét az iraki népért való imádságnak szentelte. A három nagy olasz szakszervezeti szövetség (CGIL, CISL, UIL) kétórás országos sztrájkot hirdetett csütörtök délutánra, tiltakozva az amerikaiak által egyoldalúan meghirdetett háború ellen.
Guy Verhofstadt belga miniszterelnök kora reggel mélységes csalódásának adott hangot a háború kitörése miatt. "A belga kormánynak Hans Blixszel együtt az a meggyőződése, hogy volt más választás" - mondta a kormányfő kora reggeli televíziós nyilatkozatában. "Továbbra is úgy gondoljuk, hogy a nemzetközi jogrend mellőzése túl nagy ár a bagdadi rezsim egyébként kívánatos leszereléséért." Verhofstadt ugyanígy kárhoztatta Szaddám Huszein iraki elnököt, amiért nem hagyta el az országot és nem kímélte meg hazáját és az emberéleteket. Azt a reményét fejezte ki, hogy a háború nem fog sok áldozatot követelni, s jelezte, hogy a belga kormány segélyekkel siet majd a károkat szenvedett irakiak segítségére.
Thomas Klestil osztrák államfő csütörtök reggel közleményben adott hangot reményének, hogy az iraki háború mielőbb véget ér, és addig is a lehető legcsekélyebb hatással lesz az iraki polgári lakosságra. Klestil hangsúlyozta, hogy Ausztria a legutolsó pillanatig a békés megoldás mellett lépett fel, és semmilyen módon nem vesz részt a harci cselekményekben, hanem a humanitárius segítségnyújtásra, valamint az EU többi tagállamaival közösen a háború utáni újjáépítésre összpontosítja erőit. Az első tüntetés a háború ellen már reggel kezdetét vette Ausztriában. A Bécs belvárosában található Graben végén diákok gyülekeztek több baloldali szervezet felhívására, s az amerikai nagykövetség elé szándékoznak vonulni.
A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága csütörtökön felszólította az Irakban hadban álló feleket, hogy kíméljék meg a polgári lakosságot. A szervezet genfi központjában tartott sajtóértekezletén Jakob Kellenberger elnök szorgalmazta, hogy a konfliktusban szemben állók tartózkodjanak a nukleáris, a biológiai és a vegyi fegyverek alkalmazásától. Kifejezte óhaját, hogy a felek tartsák tiszteletben az emberi jogok védelmére vonatkozó egyetemes szabályokat.
Az Irak ellen indított háború az Egyesült Államok ellen 2001. szeptember 11-én indított terrortámadásokra vezethető vissza - írja csütörtöki online kiadásában a New York Times. A konzervatív londoni The Times szerint minden normális ember abban reménykedik, hogy a háború csak néhány hétig, vagy napig tart és Bagdad feltétel nélküli kapitulációjával, valamint Szaddám Huszein halálával vagy foglyul ejtésével ér véget. Szerencsére a háború ilyen jellegű kimenetele igencsak valószínű - véli a lap, amely szerint a hadművelet minden bizonnyal iraki polgári személyek életét is követeli majd, de a halottak száma messze elmarad majd azoknak a számától, akik Szaddám terrorja következtében vesztették életüket. A párizsi Le Monde szerkesztőségi cikkében a francia-brit ellentétekkel foglalkozik. Ezek egyik következménye Európát a közös védelmi politika terén sújtja majd. Ez ugyanis mindenekelőtt a szóban forgó két országra, Franciaországra és Nagy-Britanniára támaszkodna. London és Párizs között azonban az ellentétek még soha nem voltak olyan mélyek, mint most - írja a Le Monde. (MTI)

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Ismét ébredezik a mexikói Popocatépetl vulkán – videó

Ismét ébredezik a mexikói Popocatépetl vulkán – videó

Kocsis Máté Tordai Bencének: Büdös a szád, állj már arrébb

Kocsis Máté Tordai Bencének: Büdös a szád, állj már arrébb

Puzsér: Tarlós még a Kutyapártot is megpróbálja túllicitálni

Puzsér: Tarlós még a Kutyapártot is megpróbálja túllicitálni

New York Times: Magyarország a látszatdemokrácia és a tekintélyuralom példája

New York Times: Magyarország a látszatdemokrácia és a tekintélyuralom példája

Kovács Zoltán nem tekinti újságírónak a Politico magyar származású alkalmazottját

Kovács Zoltán nem tekinti újságírónak a Politico magyar származású alkalmazottját

Széchenyi Hitelszövetség: 300 ezer szerződés dőlhet be, ha bekeményítenek a bankok

Széchenyi Hitelszövetség: 300 ezer szerződés dőlhet be, ha bekeményítenek a bankok