A Törökország fölötti átrepülés jogával az amerikai légierő - vadászgépek és bombázók mellett - csapatszállító repülőgépeket is átdobhat Irak északi térségébe. Az amerikaiak mellett a brit légierő is igénybe akarja venni a török légteret. Az 1991. évi öbölháború idején amerikai és brit harci gépek a dél-törökországi Incirlik NATO-támaszpontról felszállva intéztek támadásokat iraki célpontok ellen.
Tayyip Recep Erdogan török kormányfő eredetileg azt akarta, hogy a légtérhasználatról szóló indítvány csak a vasárnapra beütemezett bizalmi szavazás után kerüljön a törvényhozás elé. Halogató taktikáját okolják most a kormány bírálói azért, hogy Törökország elesett egy több milliárd dolláros amerikai segélycsomagtól.
Az Egyesült Államok hatmilliárd dollár közvetlen segélyt és kedvezményes kölcsönök formájában további 24 milliárd dollárt helyezett kilátásba arra az esetre, ha a török parlament jóváhagyja 62 ezer amerikai katona állomásozását az ország területén. Ezt az ajánlatot Washington visszavonta, miután az ankarai parlament március 1-jén elutasította az amerikai katonák állomásoztatását.
A török csapatok Észak-Irakba vezénylését, amelyet ádázul elleneznek az ott élő kurdok, Ankara azzal indokolta, hogy a KADEK (a független Kurdisztán megteremtéséért küzdő PKK utódszervezete) a háborút Törökország elleni támadásokra használhatja fel. Ankara emellett mindenáron meg akarja akadályozni egy kurd állam létrejöttét Észak-Irakban. Mehmet Ali Sahin helyettes miniszterelnök csütörtökön megerősítette, hogy a török katonák "kizárólag emberiességi feladatokat" fognak ellátni. Küldetésük másik célja, hogy még iraki területen feltartóztassák a menekültek áradatát. (MTI)