A török kormány az eddig emlegetett csekély erő helyett több hadosztálynyi katonát készül Észak-Irakba vezényelni - értesült a BBC. Az angol rádiónak egy név nélkül idézett magas rangú török kormányilletékes azt mondta, hogy várhatóan 30 ezer török katona lépi át a határt. A forrás szerint egy 2-5 ezer közötti létszámú török kontingens, benne különlegesen kiképzett egységekkel máris Irakban van. A török illetékes szerint "rutinjellegű telepítésről van szó", és a hadsereg már hónapok óta erősíti térségbeli erőit, egyebek mellett nehéztüzérséggel és páncélosokkal. A török hadsereg átvezénylésének elsődleges célja hivatalosan" bármilyen humanitárius válsághelyzet kezelése", de az is, hogy az alakulat válaszoljon "a török nemzetbiztonságot veszélyeztető fejleményekre", különösen a független kurd állam megteremtésének kísérletére.
Recep Tayyip Edogan török miniszterelnök vasárnap este védelmébe vette Ankarának azt a tervét, hogy saját csapatokat küld Észak-Irakba. "A török katonai jelenlét biztonsági és stabilizáló tényező lesz mind Törökország, mind a térség számára" - érvelt Erdogan a török tévében. A török miniszterelnök szerint kormánya arra törekszik, hogy "az iraki határ túloldalán lévő korlátozott sávban" ellenőrizze a menekültáramlást, hathatós emberbaráti segítséget nyújtson a menekülőknek, és megakadályozza a Törökország biztonsága elleni "provokációkat".
Előzőleg Ankara határozott figyelmeztetést kapott Washingtontól: Collin Powell külügyminiszter óva intette Törökországot katonai jelenlétének növelésétől a térségben. Az amerikai diplomácia vezetője felszólította Törökországot, hogy ne próbálja saját céljaira felhasználni az Irak elleni hadműveletet, és a humanitárius válság megelőzésének ürügyén ne tegyen semmifajta lépést az észak-iraki kurdok ellen.
Szergej Ivanov orosz védelmi miniszter információi szerint török katonák már két napja bevonultak észak-iraki területekre. Ivanov értékelése szerint a török bevonulás "ellenőrizhetetlen láncreakciókat" indíthat el, és az iraki válság kiléphet a regionális konfliktus keretei közül. A hét végén Igor Ivanov orosz külügyminiszter is elítélte Törökországot az iraki bevonulásról szóló hírek miatt, mondván, "Moszkva elítéli az Irak elleni háborút, bármilyen irányból és bárkitől is jön a támadás".
Amerikai csapatok vannak már Észak-Irakban is - erősítette meg hétfőn az amerikai haditengerészet egyik tisztje, Keith Lawless ezredes aki szerint az amerikai erők megérkeztek az észak-iraki kurd területekre, de sem létszámukról, sem pontos tartózkodási helyükről nem közölt részleteket. Az amerikai haditengerészet egy másik tisztje arról adott tájékoztatást a "koordinációs és összekötő bizottság" nevében, hogy ankarai katonai vezetőkkel és iraki kurd fegyveresekkel is tárgyalt a határ térségében vasárnap. A bizottság feladatai közé tartozik azoknak a török aggodalmaknak az eloszlatása is, amelyek szerint az észak-iraki kurd autonómia a törökországi kurd kisebbségeket is hasonló jogállás követelésére sarkallhatja.
A NATO folytatja a szövetség tagjának, Törökországnak területi épsége védelméhez nyújtott katonai támogatását, miután a török kormány biztosította a többi tagországot arról, hogy csapatai nem vesznek részt a szomszédos Irak elleni háborúban - döntött hétfői ülésén Brüsszelben a szervezet állandó tanácsa. A török csapatok Irak északi részére való benyomulásáról szóló első sajtójelentések után Lord Robertson NATO-főtitkár szombaton telefonon kapcsolatba lépett Abdullah Gül török külügyminiszterrel. A főtitkár vasárnap este sajtóközleményben jelentette be, hogy a külügyminisztertől megnyugtató választ kapott, miszerint Törökország csak határai védelmével van elfoglalva és az esetleges menekültáradatra készül fel.
Korai volna még arról beszélni, hogy ha Törökország valóban bevonul Észak-Irakba, azzal végképp lehetetlenné teszi EU-csatlakozását - mondta hétfőn az Európai Bizottság egyik illetékese, elismerve ugyanakkor, hogy egy ilyen lépés mindenképpen "bonyolítaná" a török csatlakozás folyamatát. Louis Michel belga külügyminiszter szerint "nagyon erős nyomást kellene gyakorolni Törökországra" ez ügyben, és világosan értésére kellene adni, hogy ha feladja eddigi tartózkodó magatartását, az döntő jelentőségű mozzanat lehet EU-felvételi kérelmének elutasításában. Günter Verheugen bővítési kérdésekért felelős biztos szóvivője nem kívánt eddig elmenni. Utalt a múlt hét végén tartott EU-csúcson elfogadott nyilatkozatra, amelyben a tizenötök valamennyi térségbeli országot - köztük Törökországot - arra kértek, hogy tartózkodjanak minden olyan lépéstől, amely további feszültségeket okozhat. (MTI)