Tetszett a cikk?

Szerbiában Zoran Gyingyics miniszterelnök meggyilkolásának estéjén rendkívüli állapotot vezettek be: nem tarthatók tömegdemonstrációk, 30 napig bárki ítélet nélkül rács mögött tartható, kijárási tilalmat rendelhetnek el, és - amint az már meg is történt - korlátozhatják a sajtószabadságot. Vajon mire számíthatnánk Magyarországon hasonló helyzetben?

A szerb kormány az alkotmányos rend és az ország biztonságának veszélyeztetett voltára hivatkozva kérte a rendkívüli állapot bevezetését: Magyarországon ilyen indokkal szükségállapot vezethető be. A magyar alkotmány a rendkívüli állapot bevezetését háborús veszély illetve hadiállapot esetére tartogatja, s erre az időtartamra Honvédelmi Tanács létrehozására kötelezi az Országgyűlést. A Honvédelmi Tanács (amelynek elnöke a köztársasági elnök) dönt a fegyveres erőket illető kérdésekről. Szükségállapotban nincs Honvédelmi Tanács, de egyébként ugyanazok a törvényi előírások vonatkoznak erre a helyzetre, mint a rendkívüli állapotra.
Szerbiában az utcákon fokozott a rendőri jelenlét, nem tarthatók tömegmegmozdulások és sztrjákok. A rendkívüli állapot idején a belügyi szervek akár erőszakkal is előállíthatják és bírósági végzés nélkül 30 napig fogva tarthatják azokat a személyeket, akik megítélésük szerint veszélyeztetik más polgárok vagy az állam biztonságát. Az elfogott személyeknek nincs joguk igénybe venni ügyvédet, csak a belügyminiszternél tehetnek panaszt az intézkedés ellen. (A belügyminisztérium viszont köteles tájékoztatni a történtekről az elfogottak hozzátartozóit.) A belügyminiszter ideiglenes jelleggel korlátozhatja vagy betilthatja a polgárok szabad mozgását a nyilvános helyeken és egyes térségekben, elrendelheti bizonyos személyek lakó-, illetve tartózkodási helyükön való maradását jelentkezési kötelezettség mellett, valamint egyes helyiségek és létesítmények zárlatát. A Biztonsági-információs Ügynökség (a titkosszolgálat) természetes és jogi személyek esetében is bírósági engedély nélkül figyelmen kívül hagyhatja a levelezés és más kapcsolattartási formák titkosságát. Ha a szervezett bűnözés elleni fellépés úgy kívánja, a felhatalmazott hivatalos személy bírósági engedély nélkül beléphet magánlakásokba vagy más helyiségekbe. Tilos olyan politikai, szakszervezeti és más jellegű tevékenység folytatása, amely akadályozza a rendkívüli állapot alatt foganatosított intézkedések végrehajtását. A tömegtájékoztatást a szerb kormány arra kötelezte, hogy ne tegyen közzé jelentéseket a rendkívüli állapot bevezetésének okairól, mi több: összehívták a vezető szerbiai lapok és elektronikus médiumok főszerkesztőit, és megkérték őket, hogy szorítkozzanak a hivatalos közlemények közzétételére, tartózkodjanak mindenféle találgatástól, jóslattól és elemzéstől.
Szerbiával ellentétben, ahol a rendkívüli állapotot a köztársasági elnök (jelen esetben a funkciót ellátó parlamenti elnök, Natasa Micsics) hirdeti ki, nálunk az Országgyűlésnek van felhatalmazása a rendkívüli és a szükségállapot bevezetésére. Ha ilyesmire sor kerülne, mi is hasonló intézkedésekre számíthatnánk, mint a szerb nép, az alkotmány ugyanis számos jog felfüggesztését engedélyezi ezekben az esetekben - miközben rögzít olyanokat, amelyek semmilyen indokkal nem függeszthetők fel vagy szüntethetők meg. Utóbbiak közé tartozik az élethez és emberi méltósághoz való jog; a gondolat, lelkiismereti és vallási szabadság; a bűntetőeljárásban lévők számára a védelem joga; férfiak és nők egyenjogúsága; a gyermekek, nemzeti és etnikai kisebbségeket megillető alapjogok; valamint a szociális biztonsághoz való jog.
Rendkívüli vagy szükségállapot idején megvonhatják bizonyos személyektől azt a lehetőséget, hogy jogorvoslattal éljenek, korlátozhatják a szabad mozgás és tartozkódási hely megválasztást, valamint a gyülekezési, egyesülési és sztrájkjogot. Ezekhez hasonlóan a szabad véleménynyilvánítás jogát, valamint a sajtószabadságot is felfüggesztheti ideiglenesen az Országgyűlés, így a hazai sajtóorgánumok is számíthatnának arra, ami Szerbiában be is következett: ideiglenes betiltással fenyegették meg őket, ha nem teljesítik a kormány igényeit.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!