Rendkívüli állapot itt és ott
Szerbiában Zoran Gyingyics miniszterelnök meggyilkolásának estéjén rendkívüli állapotot vezettek be: nem tarthatók tömegdemonstrációk, 30 napig bárki ítélet nélkül rács mögött tartható, kijárási tilalmat rendelhetnek el, és - amint az már meg is történt - korlátozhatják a sajtószabadságot. Vajon mire számíthatnánk Magyarországon hasonló helyzetben?
A szerb kormány az alkotmányos rend és az ország biztonságának veszélyeztetett voltára hivatkozva kérte a rendkívüli állapot bevezetését: Magyarországon ilyen indokkal szükségállapot vezethető be. A magyar alkotmány a rendkívüli állapot bevezetését háborús veszély illetve hadiállapot esetére tartogatja, s erre az időtartamra Honvédelmi Tanács létrehozására kötelezi az Országgyűlést. A Honvédelmi Tanács (amelynek elnöke a köztársasági elnök) dönt a fegyveres erőket illető kérdésekről. Szükségállapotban nincs Honvédelmi Tanács, de egyébként ugyanazok a törvényi előírások vonatkoznak erre a helyzetre, mint a rendkívüli állapotra.
Szerbiában az utcákon fokozott a rendőri jelenlét, nem tarthatók tömegmegmozdulások és sztrjákok. A rendkívüli állapot idején a belügyi szervek akár erőszakkal is előállíthatják és bírósági végzés nélkül 30 napig fogva tarthatják azokat a személyeket, akik megítélésük szerint veszélyeztetik más polgárok vagy az állam biztonságát. Az elfogott személyeknek nincs joguk igénybe venni ügyvédet, csak a belügyminiszternél tehetnek panaszt az intézkedés ellen. (A belügyminisztérium viszont köteles tájékoztatni a történtekről az elfogottak hozzátartozóit.) A belügyminiszter ideiglenes jelleggel korlátozhatja vagy betilthatja a polgárok szabad mozgását a nyilvános helyeken és egyes térségekben, elrendelheti bizonyos személyek lakó-, illetve tartózkodási helyükön való maradását jelentkezési kötelezettség mellett, valamint egyes helyiségek és létesítmények zárlatát. A Biztonsági-információs Ügynökség (a titkosszolgálat) természetes és jogi személyek esetében is bírósági engedély nélkül figyelmen kívül hagyhatja a levelezés és más kapcsolattartási formák titkosságát. Ha a szervezett bűnözés elleni fellépés úgy kívánja, a felhatalmazott hivatalos személy bírósági engedély nélkül beléphet magánlakásokba vagy más helyiségekbe. Tilos olyan politikai, szakszervezeti és más jellegű tevékenység folytatása, amely akadályozza a rendkívüli állapot alatt foganatosított intézkedések végrehajtását. A tömegtájékoztatást a szerb kormány arra kötelezte, hogy ne tegyen közzé jelentéseket a rendkívüli állapot bevezetésének okairól, mi több: összehívták a vezető szerbiai lapok és elektronikus médiumok főszerkesztőit, és megkérték őket, hogy szorítkozzanak a hivatalos közlemények közzétételére, tartózkodjanak mindenféle találgatástól, jóslattól és elemzéstől.
Szerbiával ellentétben, ahol a rendkívüli állapotot a köztársasági elnök (jelen esetben a funkciót ellátó parlamenti elnök, Natasa Micsics) hirdeti ki, nálunk az Országgyűlésnek van felhatalmazása a rendkívüli és a szükségállapot bevezetésére. Ha ilyesmire sor kerülne, mi is hasonló intézkedésekre számíthatnánk, mint a szerb nép, az alkotmány ugyanis számos jog felfüggesztését engedélyezi ezekben az esetekben - miközben rögzít olyanokat, amelyek semmilyen indokkal nem függeszthetők fel vagy szüntethetők meg. Utóbbiak közé tartozik az élethez és emberi méltósághoz való jog; a gondolat, lelkiismereti és vallási szabadság; a bűntetőeljárásban lévők számára a védelem joga; férfiak és nők egyenjogúsága; a gyermekek, nemzeti és etnikai kisebbségeket megillető alapjogok; valamint a szociális biztonsághoz való jog.
Rendkívüli vagy szükségállapot idején megvonhatják bizonyos személyektől azt a lehetőséget, hogy jogorvoslattal éljenek, korlátozhatják a szabad mozgás és tartozkódási hely megválasztást, valamint a gyülekezési, egyesülési és sztrájkjogot. Ezekhez hasonlóan a szabad véleménynyilvánítás jogát, valamint a sajtószabadságot is felfüggesztheti ideiglenesen az Országgyűlés, így a hazai sajtóorgánumok is számíthatnának arra, ami Szerbiában be is következett: ideiglenes betiltással fenyegették meg őket, ha nem teljesítik a kormány igényeit.
Szerbiában az utcákon fokozott a rendőri jelenlét, nem tarthatók tömegmegmozdulások és sztrjákok. A rendkívüli állapot idején a belügyi szervek akár erőszakkal is előállíthatják és bírósági végzés nélkül 30 napig fogva tarthatják azokat a személyeket, akik megítélésük szerint veszélyeztetik más polgárok vagy az állam biztonságát. Az elfogott személyeknek nincs joguk igénybe venni ügyvédet, csak a belügyminiszternél tehetnek panaszt az intézkedés ellen. (A belügyminisztérium viszont köteles tájékoztatni a történtekről az elfogottak hozzátartozóit.) A belügyminiszter ideiglenes jelleggel korlátozhatja vagy betilthatja a polgárok szabad mozgását a nyilvános helyeken és egyes térségekben, elrendelheti bizonyos személyek lakó-, illetve tartózkodási helyükön való maradását jelentkezési kötelezettség mellett, valamint egyes helyiségek és létesítmények zárlatát. A Biztonsági-információs Ügynökség (a titkosszolgálat) természetes és jogi személyek esetében is bírósági engedély nélkül figyelmen kívül hagyhatja a levelezés és más kapcsolattartási formák titkosságát. Ha a szervezett bűnözés elleni fellépés úgy kívánja, a felhatalmazott hivatalos személy bírósági engedély nélkül beléphet magánlakásokba vagy más helyiségekbe. Tilos olyan politikai, szakszervezeti és más jellegű tevékenység folytatása, amely akadályozza a rendkívüli állapot alatt foganatosított intézkedések végrehajtását. A tömegtájékoztatást a szerb kormány arra kötelezte, hogy ne tegyen közzé jelentéseket a rendkívüli állapot bevezetésének okairól, mi több: összehívták a vezető szerbiai lapok és elektronikus médiumok főszerkesztőit, és megkérték őket, hogy szorítkozzanak a hivatalos közlemények közzétételére, tartózkodjanak mindenféle találgatástól, jóslattól és elemzéstől.
Szerbiával ellentétben, ahol a rendkívüli állapotot a köztársasági elnök (jelen esetben a funkciót ellátó parlamenti elnök, Natasa Micsics) hirdeti ki, nálunk az Országgyűlésnek van felhatalmazása a rendkívüli és a szükségállapot bevezetésére. Ha ilyesmire sor kerülne, mi is hasonló intézkedésekre számíthatnánk, mint a szerb nép, az alkotmány ugyanis számos jog felfüggesztését engedélyezi ezekben az esetekben - miközben rögzít olyanokat, amelyek semmilyen indokkal nem függeszthetők fel vagy szüntethetők meg. Utóbbiak közé tartozik az élethez és emberi méltósághoz való jog; a gondolat, lelkiismereti és vallási szabadság; a bűntetőeljárásban lévők számára a védelem joga; férfiak és nők egyenjogúsága; a gyermekek, nemzeti és etnikai kisebbségeket megillető alapjogok; valamint a szociális biztonsághoz való jog.
Rendkívüli vagy szükségállapot idején megvonhatják bizonyos személyektől azt a lehetőséget, hogy jogorvoslattal éljenek, korlátozhatják a szabad mozgás és tartozkódási hely megválasztást, valamint a gyülekezési, egyesülési és sztrájkjogot. Ezekhez hasonlóan a szabad véleménynyilvánítás jogát, valamint a sajtószabadságot is felfüggesztheti ideiglenesen az Országgyűlés, így a hazai sajtóorgánumok is számíthatnának arra, ami Szerbiában be is következett: ideiglenes betiltással fenyegették meg őket, ha nem teljesítik a kormány igényeit.