Tetszett a cikk?

A szlovák egészségügyi tárca vizsgálatának eredményeiről közzétett jelentés szerint "nem igazolódott be", hogy Szlovákiában akaratuk ellenére sterilizáltak volna roma asszonyokat. A botrány januárban robbant ki Szlovákiában, amikor két polgárjogi szervezet "népirtással és szegregációval" vádolt meg egyes kórházakat. Magyarországon tavaly novemberben a Fehérgyarmati Városi Bíróság utasította el annak a roma asszonynak a kártérítési kérelmét, aki szerint a város kórházában anélkül streilizálták őt, hogy tisztában lett volna a műtét következményeivel.

Az illetékes szlovák minisztériumok által az utóbbi napokban közzétett vizsgálati eredményei közül egyik sem igazolja, hogy a szlovákiai kórházak valamelyikében bárkit is a tudta nélkül, vagy akarata ellenére sterilizáltak volna. Januárban Kassán két polgárjogi szervezet kiadásában megjelent egy publikáció, amelynek szerzői azt állították, hogy egyes kelet-szlovákiai kórházak bizonyos orvosai a roma népesség gyarapodásának megfékezését célzó megfontolásból roma nőket sterilizáltak, s a sértettek a műtétről csak utólag, vagy egyáltalán nem értesültek. Az Independent on Sunday című brit liberális lapban megjelent hír annakidején nagy nemzetközi visszhangot, egyszersmind felháborodást és vitát váltott ki. A szlovák kormány akkor cáfolta, hogy ilyesmi az ország bármelyik kórházában valaha is megtörténhetett volna.
Csáky Pál kisebbségi kérdéseket felügyelő miniszterelnök-helyettes akkor ismeretlen tettesek ellen feljelentést tett, és megbízta az ügyben illetékes tárcák vezetőit: alaposan vizsgálják ki, történt-e ilyen eset, s ha igen, akkor a felelősök ellen, ha pedig nem, akkor a rágalmazással felérő rémhír terjesztői ellen induljon eljárás.
Az egészségügyi és a belügyi tárca közös bizottsága szerdán tette közzé az elsődlegesen gyanúsított korompai (Krompachy) kórházban végzett vizsgálatról szóló jelentést, melyben megállapítja: a kórházi rendszer eleve nem teszi kivitelezhetővé, hogy bárkit akarata ellenére sterilizáljanak. A jelentés szerint a vizsgált időszakban, 1999. és 2002. között minden sterilizációt az érintett személy egyetértésével, annak kézjegyével igazolt kérelme és a beavatkozásban illetékes orvosi testület döntése nyomán végeztek el, így "a népirtás és a szegregáció gyanúja alaptalan".
A jelentés kitér arra, hogy a vádat megfogalmazó polgárjogi szervezetek kiadványának szerzői a vizsgálat során megtagadták az együttműködést és egyetlen - az állításaikat bizonyító - adatot sem voltak hajlandók a vizsgálatot folytató bizottság rendelkezésére bocsátani. Ha ezt a továbbiak során sem teszik meg, akkor nem csak a rémhírterjesztés következményeivel, hanem az esetleges bűncselekmény elhallgatásának következményeivel is szembe kell nézniük, nemkülönben azzal, hogy a sértett személyek és intézmények is jogi elégtételt követelhetnek tőlük - áll a jelentésben.
Magyarországon a Fehérgyarmati Városi Bíróság elutasította annak az asszonynak a kártérítési kérelmét, aki szerint a Szatmár-Beregi Kórház orvosai 2000 januárjában kilenc hónapos halott gyermekének eltávolítása után anélkül sterilizálták, hogy tisztában lett volna a műtét következményeivel - írta a Népszabadság tavaly novemberben. A lap szerint a bíróság az orvosok vallomása alapján bizonyítottnak látta, hogy a háromgyermekes roma nő tudta, mi fog vele történni, ráadásul írásban bele is egyezett a műtétbe. A nő fellebbezett az ítélet ellen. (MTI)
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!