Tetszett a cikk?

A Fehér Ház szerdán azzal a felhívással fordult az ENSZ-hez, hogy oldja fel az Irak elleni gazdasági büntetőintézkedéseit "most, miután az iraki nép felszabadult". Brit elemzők szerint a korábban várt néhány hónap helyett néhány héten belül megjelenhet a piacon az iraki olaj, és az ország kivitele az év végére elérheti a napi 2,5 millió hordót.

Az ENSZ-hez intézett washingtoni kérésről Scott McClellan fehér házi szóvivő számolt be újságíróknak. A szankciók értelmében jelenleg egyetlen ország sem vásárolhat kőolajat Iraktól, és nem értékesíthet semmilyen árut az arab országnak. E tilalmak alól csak a világszervezet "olajat élelmiszerért" programja keretében történő tranzakciók mentesülnek.
A Varzi Energy nevű londoni olajipari cég szerint a korábban várt néhány hónap helyett néhány héten belül megjelenhet a piacon az iraki olaj, és az ország kivitele az év végére elérheti a napi 2,5 millió hordót. A cég szerint Irak egy hordó olajat 2 dollár költséggel termel, ugyanolyan olcsón, mint Szaúd-Arábia, az iraki olajkitermelő infrastruktúra újjáépítése azonban jelentősen növelni fogja a költségeket.
A szerdai The Timesban idézett becslések szerint az iraki olajiparra 10-30 milliárd dollár közötti összeget kellene költeni ahhoz, hogy a napi kitermelést felemeljék a Kuvait 1990-es megszállása előtti 3,5 millió hordós átlagra. A londoni Királyi Külügyi Intézet legutóbbi elemzése szerint azonban öt éven belül nem várható nagyobb arányú külföldi beruházás az iraki olajiparban, mert a cégek megvárják a helyzet stabilizálódását.
Tavaly Irak naponta hozzávetőleg 2 millió hordó olajat termelt, de a háborút közvetlenül megelőző időszakban becslések szerint 2,6 millió hordóra nőtt a napi kitermelés. A kuvaiti invázió óta bekövetkezett visszaesés jórészt az azóta érvényben lévő ENSZ-szankcióknak, de az iraki infrastruktúra elhanyagolt állapotának is eredménye. Az amerikai kormány mindenesetre már elkezdte kiosztani a hazai cégeknek az iraki olajipar rendbehozatalára szóló rövid távú megbízásokat. A Kellogg Brown and Root, a Halliburton energiaipari vállalat érdekeltsége már hozzájutott egy 50 millió dolláros szerződéshez - írta a szerdai The Times. A Halliburton bevonása az iraki újjáépítésbe elemzők szerint különösen ellentmondásos, mivel a vállalat élén korábban Dick Cheney jelenlegi amerikai alelnök állt, és a cég pénzzel támogatta a republikánusok választási kampányát.
Irak jelenleg ismert és igazolt olajkészlete 112 milliárd hordó, de a tényleges olajvagyon ennél valószínűleg sokkal nagyobb, mivel az ország területének 90 százalékát még fel sem mérték. (MTI)

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!