Az UNDP Human Development Report nevű jelentése szerint a pénzügyi szervezeteknek le kellene mondaniuk arról, hogy az állami kiadásoknak ezekben az országokban felső határt szabjanak. Az a stratégia, amely kizárólag a piac erejére és az erősödő kereskedelemre hagyatkozik, nem vezet eredményre. Ahhoz, hogy a gazdaságnövekedés feltételei javuljanak, szükséges az állami beavatkozás - véli a jelentés egyik fő szerzője. A jelentés cáfolja azt a széles körben elterjedt nézetet is, hogy a világ országainak általában "jobban megy" jelenleg, mint korábban: 54 államban a lakosság ma szegényebb mint 1990-ben.
Az ENSZ Fejlesztési Programjának 2003-as jelentése szerint komoly válságba került a fejlődés a harmadik világban: a 25 éves fejlesztési időszak derekán nemcsak annak kitűzött céljai nem látszanak teljesülni, hanem 54 országban csökkent a jövedelem, 21-ben pedig általános visszaesés mutatkozott az elmúlt tíz év alatt. A kedden nyilvánosságra hozott jelentés szerint a világ 175 országának sorrendje a fejlettség összetett mutatója szerint szinte változatlan tavaly óta: az első három helyen skandináv országok állnak - Norvégia, Izland, Svédország -, őket Ausztrália, Hollandia, Belgium, az Egyesült Államok, Kanada, Japán és Svájc követi. A közép-kelet-európai országok közül Szlovénia a 29., Csehország a 32., Lengyelország a 35. helyen áll, Magyarország a 38. helyre került, az utolsó helyre pedig az afrikai Sierra Leone. A fejlettség indexében a legfőbb tényezők az egy főre eső jövedelem, a születéskor várható élettartam és az iskolázottság szintje.
Az ENSZ Fejlődési Programja négy irányban sürgeti a jómódú országok cselekvését: a segélyt a korábbi összeget megkétszerezve évi 100 milliárd dollárra kellene emelni, enyhíteni kellene a szegények adósságszolgálati terheit, megnyitni a fejlett országok piacát a fejlődők mezőgazdasági és textilipari termékei előtt, továbbá új eszközöket, gyógyszereket adni nekik legsúlyosabb egészségi ártalmaik, főleg az AIDS leküzdésére.(MTI)
Az ENSZ Fejlesztési Programjának 2003-as jelentése szerint komoly válságba került a fejlődés a harmadik világban: a 25 éves fejlesztési időszak derekán nemcsak annak kitűzött céljai nem látszanak teljesülni, hanem 54 országban csökkent a jövedelem, 21-ben pedig általános visszaesés mutatkozott az elmúlt tíz év alatt. A kedden nyilvánosságra hozott jelentés szerint a világ 175 országának sorrendje a fejlettség összetett mutatója szerint szinte változatlan tavaly óta: az első három helyen skandináv országok állnak - Norvégia, Izland, Svédország -, őket Ausztrália, Hollandia, Belgium, az Egyesült Államok, Kanada, Japán és Svájc követi. A közép-kelet-európai országok közül Szlovénia a 29., Csehország a 32., Lengyelország a 35. helyen áll, Magyarország a 38. helyre került, az utolsó helyre pedig az afrikai Sierra Leone. A fejlettség indexében a legfőbb tényezők az egy főre eső jövedelem, a születéskor várható élettartam és az iskolázottság szintje.
Az ENSZ Fejlődési Programja négy irányban sürgeti a jómódú országok cselekvését: a segélyt a korábbi összeget megkétszerezve évi 100 milliárd dollárra kellene emelni, enyhíteni kellene a szegények adósságszolgálati terheit, megnyitni a fejlett országok piacát a fejlődők mezőgazdasági és textilipari termékei előtt, továbbá új eszközöket, gyógyszereket adni nekik legsúlyosabb egészségi ártalmaik, főleg az AIDS leküzdésére.(MTI)
