Az AI nehezményezte, hogy munkatársait nem engedik a több ezer fogolyhoz, akiket vádemelés nélkül, "megdöbbentő körülmények között" tartanak fogva. Judit Arenas Licea, a szervezet szóvivője közölte: sok iraki őrizetest órákon át a tűző napon tartanak, olyan létesítményben őrzik őket, ahol nincsenek meg az alapvető higiéniai feltételek, a fogva tartottak családtagjai pedig nem kaphatnak tájékoztatást szeretteikről. A szóvivő azt is elmondta a Reuters hírügynökségnek, hogy június 13-án egy fogolylázadás során az amerikai katonák lelőttek egy rabot. "Csalódottak vagyunk, hogy - noha az emberi jogok védelme volt a háború megindításának egyik indoka - most épp a védelmezők sértik meg az irakiak emberi jogait" - tette hozzá Arenas Licea. Az Amnesty International egy csoportja jelenleg Irakban tevékenykedik, foglyok tanúvallomásait rögzíti.
Az amerikai hadsereg egyelőre nem reagált az AI panaszaira, de korábban többször elutasította a szervezet azon kérését, hogy megbízottai meglátogathassák az iraki őrizeteseket. Az indoklásban minden esetben biztonsági okokra hivatkoztak. Judit Arenas Licea arról is szólt, hogy Irakban a "kölcsönös bizalmatlanság ördögi köre" alakult ki: az amerikai katonák az őket érő gerillatámadások miatt senkiben sem bíznak, gyermekeket és felnőtteket egyaránt bilincsbe vernek, a razziák során embereket aláznak meg, az iraki lakosság pedig ezeket az akciókat látva egyre inkább a "felszabadítók" ellen fordul.
Mindezt alátámasztani látszik, hogy az amerikai csapatokat sorozatos támadások érik; hétfőn például egy támadás következtében meghalt Bagdadban egy amerikai katona és iraki tolmácsa. Páncéltörő rakétagránátokkal végrehajtott támadás ért amerikai katonákat a Bagdadtól 50 kilométerre nyugatra fekvő Fallúdzsa városában, a szunniták egyik fellegvárában is. A katonai konvoj ellen intézett rakétatámadást tűzpárbaj követte az ismeretlen támadók és az amerikai katonák között.
Közben Paul Bremer, Irak amerikai polgári kormányzója elismerte, hogy Szaddám Huszein megbuktatott diktátor alighanem még mindig él és bujkál, de kizárta az amerikai NBC tévének adott nyilatkozatában, hogy a volt elnök szervezné az amerikai katonákat nap mint nap érő támadásokat.
Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államok felkérte Törökországot, hogy küldjön csapatokat Irakba - közölte Tayyip Erdogan török miniszterelnök. A kormányfő egy vasárnap esti pártgyűlésen jelentette be a hírt, de egyebet nem közölt, még azt sem, hogy beleegyezését adta-e. Ankara és Washington máris tárgyalásokat folytat arról, hogy miként lehetne leszerelni az Észak-Irakba menekült törökországi kurd gerillákat, akik miatt Törökország évek óta több ezer katonát állomásoztat az iraki határon belül. Az Erdogant idéző Anadolu török hírügynökség jelentése szerint az Egyesült Államok kérése a török csapatoknak "a térségbe" való küldéséről szól, a helyszín nincs pontosabban meghatározva. A Reuters viszont arra emlékeztet a hír kapcsán, hogy több európai állam - köztük Magyarország - vállalta katonák bevetését Irakban, ami arra utal, hogy a törökök is hasonló feladatot kapnának, s szerepük nem korlátozódna az északi határvidékre. A Reuters brit hírügynökség szerint a felkérés arra utal, hogy javulóban van az Egyesült Államok és Törökország viszonya, amely amiatt romlott meg, hogy az utóbbi nem engedte meg amerikai katonák átvonulását a területén az Irak ellen vívott háborúban. (MTI)