A valaha tanárnőként dolgozó 62 éves Faith Fippinger talán álmában sem gondolta volna, hogy iraki kiruccanásáért az amerikai pénzügyminisztérium benyújtja a számlát. A világutazó hírében álló Fippinger a múlt év telén éppen India, Nepál és Tibet szent helyeit látogatta meg, amikor tudomására jutott, az Egyesült Államok Irak megtámadására készül. A háborúellenes nézeteket valló nő ekkor úgy döntött, hogy megpróbálja megakadályozni a háborút: februárban Irakba utazott, hogy egyike legyen annak a háromszáz külföldinek, akik saját testükkel, „emberpajzsot” alkotva igyekeztek meggátolni a szövetségesek bombázását. Bár a nyugdíjas tanárnő a Bagdadtól délre lévő Daura olajfinomító köré vont élő lánc egyik tagja volt, a légitámadások ideje alatt már óvóhelyekben keresett menedéket, a szövetségesek útjába pedig sem ő, sem a többi békeaktivista nem állhatott.
Fippinger – aki iraki tartózkodása alatt kórházakban dolgozott és iskolákban is tanított - összesen három hónapot töltött el Szaddám Huszein egykori birodalmában. Miután májusba visszatért Floridába, a pénzügyminisztérium levele várta. A levélben a tárca jelezte: 12 év börtön és egymillió dolláros pénzbírság várhat rá, mert amerikai dollárt költött Irakban, s ezzel megszegte az Egyesült Államok által az országra kivetett gazdasági embargót. (Az Irak elleni szankciót Washington csak május végén oldotta fel.) A kétségbeesett nyugdíjas öt oldalas válaszlevelében közölte: három hónap alatt mindössze ételt és vizet vásárolt, összesen kétszáz dollárért, mivel a közel-keleti országba csak ruhákat és tisztálkodószereket vitt magával. A minisztériumtól később telefonon azt a választ kapta, hogy további 10 ezer dollárral tartozik, amiért megszegte az amerikai állampolgárokra érvényes, Irakra vonatkozó utazási tilalmat. „Közölték velem, hogy amennyiben nem fizetek, letiltják a társadalombiztosítási és a nyugdíjcsekkemet, és talán a vagyonomtól is megfosztanak” – fakadt ki az asszony egy interjúban, hozzátéve: inkább börtönbe vonul, de nem hajlandó fizetni egy háborúban álló országnak.
A floridai nyugdíjas nő nem az egyetlen amerikai állampolgár, aki ráfizethet bagdadi útjára, mivel a pénzügyminisztérium szerint általában mindegyik, Irakban „emberpajzsként a Szaddám Huszein rezsimjét szolgáló” amerikaira minimum tízezer dolláros pénzbüntetést szabnak ki; lapinformációik szerint a büntetés húsz amerikai állampolgárt érinthet. Bár Fippinger védekezése - miszerint nem tudott az érvényben lévő embargóról – egyik bíróságon sem állná meg a helyét, az asszonynak lehetősége van arra, hogy a szövetségi bíróságra fellebbezzen, a perilletéket azonban ebben az esetben neki kell kifizetnie.
Az egyesek szerint humanitárius, a hatóságok szemében azonban bűnöző Fippinger úgy véli, a demokráciához hozzátartozik, hogy az emberek a legkülönbözőbb nézeteiket is kifejthetik, márpedig szerinte a minisztérium őt azért bünteti, mert hangot adott háborúellenes véleményének. „Éppen a Huszein-féle rezsimek azok, ahol ezt nem engedik meg” – vont párhuzamot Fippinger a BBC-nek adott nyilatkozatában a Bush-kormányzat és az iraki diktatúra között. Ezzel szemben a pénzügyminisztérium úgy ítéli meg, hogy a szólás szabadsága alapjog ugyan, de az amerikai törvények megsértésére nem jogosít fel. A háborúellenes szervezetek szerint Fippinger csupán áldozat, s a kormány vele akar példát statuálni. De vajon mire példa a példa?