Jamaika kérésére csütörtökön rendkívüli ülést tart az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hogy áttekintse a kiéleződött politikai válságot. Diplomáciai források szerint nem várható konkrét döntés, bár a válság rendezésében közvetítő nagyhatalmak fővárosai - Washington és Párizs - között jó úton haladnak a tárgyalások egy nemzetközi biztonsági erő kivezényléséről. Az ügy miatt csütörtökön összeül az Amerikai Államok Szervezetének állandó tanácsa is.



Dominique de Villepin francia külügyminiszter szerdán kijelentette, hogy új fejezetet kell nyitni Haiti történelmében, és Aristide elnöknek le kell vonnia a tanulságot a kialakult helyzetből. Yvon Neptune haiti miniszterelnök viszont hangsúlyozta, hogy az államfőnek mandátuma lejártáig, 2006 februárjáig hivatalában kell maradnia. Aristide felesége, Mildred Trouillot ugyancsak létfontosságúnak nevezte, hogy az elnök az országban maradjon és kitöltse mandátumát. (Aristide két, tízévesnél fiatalabb kislánya szerdán az Egyesült Államokban élő anyai nagyszülőkhöz utazott.)



A politikai pártokat és civil szervezeteket tömörítő ellenzék hallani sem akar arról, hogy Aristide maradjon az elnök. Vezetői, akik pénteken Párizsban egyeztetnek a francia hatóságokkal, újfent megerősítették, hogy sürgős politikai megoldásra van szükség, és a problémák forrását jelentő Aristide-nek távoznia kell a hatalomból.



Guy Philippe, a fegyveres lázadók vezetője közölte, hogy ideiglenesen leállítja a főváros, Port-au-Prince ellen készülő támadást, mert "még egy esélyt akar adni a békének". Ezt azzal magyarázta, hogy reményei szerint Aristide önként lemond, és így elkerülhetővé válik a vérontás. Hozzátette, hogy a zendülők készek letenni a fegyvert, ha Aristide megválik posztjától. Ellenkező esetben elfogják és bíróság elé állítják az államfőt, hogy felelősségre vonják hazaárulásért, gyilkosságokért és rablásokért - közölte.



A február 5-én kirobbant fegyveres lázadás eddig már több mint hetven életet követelt, és több százan sebesültek meg. Az ország több mint felét ellenőrzésük alatt tartó zendülők szerdán elfoglalták az 50 ezres lélekszámú Tortue szigetét is. Port-au-Prince-ben igen feszült a helyzet, szemtanúk beszámolója szerint fosztogatások és lövöldözések voltak.



Kanada és a Dominikai Köztársaság szerdán katonai erősítést vezényelt a Port-au-Prince-ben lévő nagykövetségére biztonsági megfontolásokból. A Dominikai Köztársaság már a hét elején megduplázta, háromezerre emelte a haiti-dominikai határon szolgáló katonái létszámát. Az Air Jamaica légitársaság március 6-ig felfüggesztette a Haitire és a Dominikai Köztársaságba induló járatait, az Air Canada pedig a Montrealból Port-au-Prince-be szombaton induló járatát törölte. (MTI)