Az orosz-csecsen konfliktus erőszakhullámai az utóbbi években megmutatták, hogy az orosz vezetés sajátosan kezeli a nyilvánosságot, melyet késve, fél-információkat napvilágra hozva és érdekek mentén tematizálva tájékoztat.



A beszlani iskolai vérengzést követően a megszokott orosz koreográfia csak részben valósult meg. A napokig hallgatásba burkolózó Putyin elnök végül szombaton délután az esemény helyszínére utazva törte meg a csendet és intézett tévébeszédet elsősorban a helyi lakossághoz, melyben egész Oroszország szenvedéséről beszélt. Órákkal később már a Kreml falai közül tőle szokatlan módon üzent a világnak. Oroszország tehetetlenségéről, s „mindannyiunk ellen elkövetett terrorakcióról” szólt.



Az új Moszkva-barát csecsen kormányzó, Taus Dzhabrailov megválasztása óta több mint ötszáz halálos áldozata van a a csecsen szeparatisták által elkövetett terrortámadásoknak. Két utasszállító repülőgép felrobbanását, a moszkvai metrórobbantást és a beszlani iskolai mészárlást Oroszország destabilizálására irányuló akcióként értékeli a helyi sajtó. Tény, hogy a „minden oroszt megvédeni képes”, nagyhatalmú elnök imázsát kikezdték a terroristák ellen indított félresikerült akciókról szóló kétes eredetű információk. Felmerült például az is, hogy bár Putyin több ízben átszervezte az orosz terrorelhárító alakulatokat, azok mindmáig képtelenek úrrá lenni váratlan helyzeteken. Ám tényleg csak a Putyin elnökről kialakult kép változott e meg? Miért szavaztak mégis a Putyin barát Taus Dzhabrailov-ra a csecsen lakosok nagy többséggel?



A válasz egyszerűbb mint gondoljuk: inkább élnek egy hatalmas ország ölében, mint egy tehetetlenül, vérben fetrengő elszakadt államban.



A helyi csecsen lakosság megelégelte a több mint tíz éve húzódó legújabb kori orosz-csecsen konfliktusokat. Béke és stabilitás reményében választották az új kormányzót, erősen hangsúlyozva, hogy nem kérnek többé a helyi szeparatisták pusztításából. A csecsen lakosság világosan látja, hogy nincs más járható út, csak ha békében élnek Oroszországban. Az átlag csecsenek félnek a terroristáktól és ezt nem is titkolják. A csecsen fegyveresek tehát a kilencvenes évek óta hosszú és összetett imázs átalakuláson mentek akaratlanul keresztül, melynek eredményeként a valamikor volt függetlenségért küzdő szabadságharcos képe mára a kegyetlen gyermekgyilkos terroristává lett.



A beszlani akció azonban nem csak a szabadságharcos, de a fanatikus iszlám hívő képét is elmosta. Gyermekek túszul ejtése a Korán minden szúrájának ellentmond, ebből adódóan a mohamedán világ nyíltan elítéli az Allah nevében gyilkoló csapatokat. Az oroszországi moszlim vezetők, a legfőbb csecsen muftik visszautasították a terroristák mohamedán címkézését, míg Jordánia királya, II. Abdalla -Mohamed leszármazottja az egész világ előtt ítélte el a beszlani vérengzésben résztvevőket.



A túszdrámában közvetítő Ruszlan Ausev, a szomszédos Ingusföld volt elnöke szerint a dráma végzetes kimeneteléhez civil fegyveresek lövöldözése vezetett. A helyszíni riportok a kommandósok és terrorelhárító egységek szervezetlenségéről cikkeznek, miközben a hírcsatornákon kaotikus bejátszásokat mutattak, s utóbb kiderült, a hadsereg sem rendelkezett világos tervekkel a túszok kimentésére. Néhány nyilatkozó katona szerint az iskola mennyezetének beszakadása után, a kitóduló túszok két tűz közé kerültek, szemből a kiszabadításukra törekvő orosz katonákkal, hátukban pedig a fékevesztett terroristák.



Sajátos módon még a Kremlhez lojális politikai elemző, Gleb Pavlovszkij is úgy nyilatkozott a helyzetről: „Hatalmas botrány, hogy a teljes politikai elit a hallgatás kényelmébe burkolózva várakozik, miközben az egész országban forr a hangulat. Ez a legkomolyabb kórsága a mai orosz államnak, melynek gyökerei a Szovjetunióban keresendők. Egy jól működő demokráciában elképzelhetetlen, hogy az elnök, aki hatalmas többséggel irányítja országát, a három legnagyobb orosz televízióadóra is közvetlen befolyással bír.”



Jól példázza az orosz sajtó működését az Izvesztija nevű moszkvai napilap tegnap lemondatott főszerkesztőjének esete: Raf Sakirov főszerkesztő azt mondta a Szabadság Rádiónak, a Szabad Európa Rádió orosz nyelvű adásának, hogy az Izvesztyiját kiadó Prof-Media vezetősége kifogásolta a beszlani tragikus események radikális tálalását, jelesül az egész oldalas fotókat a szombati számban. A Prof-Media Vlagyimir Potanyin oligarcha tulajdonában van, aki kerüli a konfliktust a Kremllel. A NEWSru.com internetes újság tudni vélte, hogy Sakirov maga az orosz elnök utasítására kényszerült rá a lemondásra.



Az Európai Unió soros elnökeként Ben Bot holland külügyminiszter felszólította Moszkvát a tények mielőbbi közzétételére és az orosz csapatok tehetetlenségét okolta a vérfürdő bekövetkeztéért. Válaszul Sergej Lavrov orosz külügyminiszter blaszfémiának nevezte az EU soros elnökének nyilatkozatát. Később Ben Bot módosította álláspontját, és az egész világ közös ügyének nevezte a terrorizmus elleni harcot.



Nyugati újságok közben a hét elején arról kezdtek cikkezni, miért nem ül végre tárgyalóasztalhoz a csecsen terroristákkal Putyin. Válaszul az orosz elnök, feltette a teoretikus kérdést, miért nem hívják meg tárgyalni a fehér házba Oszama bin Ladent? Putyin elfogadhatatlannak tartja a terroristákkal való tárgyalást, ám lehetőségei és hatalma korlátozott.



Thomas de Waal, az Institute for War and Peace Reporting Kaukázus-szakértője szerint „a kaukázusi köztársaságok muzulmán lakossága és az ortodox oroszok, illetve észak-oszétek közötti konfliktust csak tetézi a térségre jellemző nagy munkanélküliség, szegénység. A Kaukázus egyre jobban leszakad Oroszország többi részétől. Növekszik az észak-kaukázusi "feketékkel” szemben megnyilvánuló fajgyűlölet. A régió köztársaságainak legtöbb vezetőjét valójában nem a lakosság választotta meg, a Kreml támogatásával kerültek hatalomra, s rendkívül korruptnak számítanak.” Egy emberöltőn belül az Észak-Kaukázus inkább a Közel-Keletre hasonlít majd, mint Oroszországra - figyelmeztetett a szakértő.