Allávi a BBC tv politikai magazinműsorának - arra a kérdésre, hogy a választások után mikor vonulhat ki Irakból a nemzetközi koalíció - azt mondta: egyelőre "túl korai lenne a kivonulásról beszélni", mert Iraknak még szüksége van a külföldi fegyveres erőkre a hadsereg és a belbiztonsági erők támogatásához és kiképzéséhez.

A politikus szerint a cél egy 150 ezer fős, teljesen kiképzett és felszerelt iraki hadsereg létrehozása. Allávi - jóllehet ezt "a helyes irányban és megfelelő ütemben" történő haladásnak nevezte - felfedte ugyanakkor, hogy jelenleg mindössze "60-70 ezer iraki van fegyverben (...) és az ő kiképzésüket is javítani kell még".

Az iraki szunnita ulémák bizottsága vasárnap tagadta, hogy megváltoztatta volna korábbi, a Dijala tartományban tartandó - január 30-i - választások bojkottjára szólító álláspontját. A bizottság határozottan cáfolta, hogy az Iraki Iszlám Párttal - Irak legfontosabb szunnita pártjával - közleményben közösen arra szólította volna fel a lakosságot, vegyen részt a választáson.

A választáson a szavazók megválasztják az alkotmányozó nemzetgyűlés 275 képviselőjét. Ha az általuk kidolgozott alkotmányt az októberben megrendezendő népszavazáson megerősíti a lakosság, akkor 2005. december 15-én újabb szabad parlamenti választásokra kerülhet sor.

Irán lehet az új célpont

Eközben a brit kormány komolyan tart attól, hogy az Egyesült Államok katonai csapást mér Iránra, és ennek kivédésére egy több száz oldalas dossziét állított össze, amely a tárgyalásos megoldás mellett érvel - írta a The Sunday Times. A dosszié szerint a Nagy-Britannia, Franciaország és Németország által vezetett tárgyalások szolgálják a legjobban Irán és a nemzetközi közösség érdekeit; a dokumentum utal egyben arra, hogy Iránnak biztosítani kell a jogot az atomenergia békés célú felhasználására. 

A lap szerint Tony Blair brit kormányfő személyesen fogja megerősíteni a jövő hónapban Európába látogató Bushnak, hogy Nagy-Britannia nem kíván részese lenni egy újabb katonai beavatkozásnak a térségben.