Csen Suj-pian egy neves tajvani diplomata, Ku Csen-fu halála kapcsán tette meg békülékeny nyilatkozatát. A 87 éves Ku Csen-fu a múlt héten hunyt el rákban, és egy, a tajvani-kínai kapcsolatok javításáért és építéséért felelős alapítvány, a SEF elnöke volt. Csen mostani meghívása az ő korábbi fő kínai tárgyalópartnerének szólt; Vang Dao-han egy félhivatalos kínai intézmény, a Tajvani-szoroson Átívelő Kapcsolatok Szervezetének (ARATS) vezetője.

Az ARATS-ot és a SEF-et 1991-ben állították fel azért, hogy különböző, a civil szférában keletkező vitákat oldjanak fel Kína és Tajvan között. Ku Csen-fu és Vang Dao-han 1993-ban találkoztak először Szingapúrban. Peking 1995-ben megálljt parancsolt a kibontakozó megbeszéléssorozatnak, mivel Li Teng-hui akkori tajvani elnök az Egyesült Államokba látogatott. Ku Csen-fu 1998-ban ugyanakkor Pekingbe látogathatott, ahol még Csiang Cö-min akkori kínai elnök is fogadta. Vang Dao-han akkor megígérte, hogy viszonozza kollégája látogatását, ez azonban azóta nem valósult meg. Megrendült egészségi állapota miatt Vang egykori tárgyalópartnerének temetésén sem vehetett részt, arra helyetteseit küldte el – de még így is ez a legmagasabb rangú kínai delegáció az utóbbi évtizedben. A kínai diplomaták éppen két nappal azután érkeztek meg Tajvanra, hogy a szoros két partja között 55 év után először ismét repülőjáratokat indítottak.

Csen Suj-pian mostani beszédében arra emlékeztetett, hogy mind Kínának, mind Tajvannak a szingapúri megbeszélések szellemében kellene tárgyalnia. „Mindkét félnek ugyanazzal a nyitottsággal kell közelednie a másikhoz, mint a Ku és Vang urak folytatta megbeszéléseken, és újra kell kezdenünk a tárgyalásokat, hogy egy új horizontot teremtsünk a Tajvani-szoros két fele között” - jelentette ki a politikus.

Az elnök szavai már csak azért is meglepőek, mert amióta 2000-ben először megválasztották államfővé, harcias nyilatkozatai nagyban hozzájárultak a Peking és Tajpej közötti kapcsolatok elmérgesedéséhez. A tavaly ismét újraválasztott Csen Suj-pian és pártja, a Demokratikus Haladás Párt (DPP) prominensei az utóbbi években rendszeresen azt hangoztatták, hogy itt az ideje módosítani a tajvani alkotmányt, immáron abban rögzíteni, hogy Tajvan Kínától független, önálló állam. Peking minden ilyen nyilatkozat után élesen bírálta a tajvani elnököt, és egyértelműen tudomására hozta, hogy Kína „az erő alkalmazásától sem tartózkodhatna” ebben az esetben. Csent még George W. Bush amerikai elnök is többször figyelmeztette, hogy hozzáállása nagyban megnehezíti a kérdés rendezését.

Tajvan 1949, azaz a pekingi kommunista hatalomátvétel óta számít gyakorlatilag önállónak, amikor is a Mao Ce-tung elől menekülő Csang Kaj-sek és a kínai demokratikus erők ide tették át főhadiszállásukat. Önállóságát az „Egy Kína”-elv jegyében mindössze nagyon kevés - és a nemzetközi porondon jelentéktelennek számító - állam ismeri el, hivatalosan Kína részének számít, ám a körülötte kialakult status quo révén gyakorlatilag különálló ország. A kínai partokról jelenleg mintegy 400 ballisztikus rakéta mered a szigetre.