Ha az újraegyesítés-párti jelenlegi kormánykoalíció és Mehmet Ali Talat miniszterelnök marad hatalmon a csak Törökország által elismert köztársaságban, jóval több az esély az újraegyesítésre, mint ha Dervis Eroglu nacionalista Nemzeti Egységpártja győz, hiszen Talat kormánya és Republikánus Török Pártja (CTP) elfogadta tavaly az ENSZ újraegyesítési tervét, míg Eroglu és pártja szkeptikus az újraegyesítést illetően.

© AP

Az Észak-ciprusi Török Köztársaság külső pártfogójának, az észak-ciprusi török területen 30 ezer katonát állomásoztató Törökországnak is Talat győzelméhez fűződik érdeke, hiszen a ciprusi megosztottság fennmaradása súlyos akadálya lehet európai uniós csatlakozási tárgyalásainak, amelyeknek a tervek szerint októberben kell elkezdődniük. A közvélemény-kutatások Talat csekély előnyét mutatják: ezek szerint pártja húsz parlamenti helyhez juthat a vasárnapi választásokon az 50 fős törvényhozó testületben, míg fő ellenfelének, Eroglunak a pártja tizennyolchoz.

A Földközi-tenger keleti medencéjének legnagyobb szigete 1974 óta megosztott. A görög közösség egy csoportjának puccskísérlete után, amelynek célja Ciprus és Görögország egyesítése volt, Törökország megszállta a sziget északi részét, ennek nyomán jött létre az Észak-ciprusi Török Köztársaság a mintegy 9 ezer négyzetkilométer területű sziget egyharmadán. Ankarán kívül sehol sem ismerik el az Észak-ciprusi Török Köztársaságot, és gazdasági kapcsolatai is lényegében csak Törökországgal vannak. A sziget görög része májusban csatlakozott az Európai Unióhoz, török harmadát viszont az újraegyesülés elmaradása miatt nem fogadta be az unió.

Talat azt kérte a mostani választások előtt az Európai Uniótól, hogy oldja valamelyest a 200 ezer lakosú észak-ciprusi terület gazdasági elszigeteltségét, hiszen azzal az újraegyesítést pártoló erők választási esélyeit javítaná, ezen erők győzelme pedig kedvezne az EU által is szorgalmazott újraegyesítésnek.

Két nappal a választások előtt a ciprusi görög kormány tiltakozása ellenére amerikai üzletember-küldöttség és egy amerikai diplomata látogatott az Észak-ciprusi Török Köztársaságba, hogy befektetési lehetőségek után nézzen ott. Névtelenül nyilatkozó amerikai illetékesek közölték: amerikai részről azt jutalmazzák a terület elszigeteltségét oldó lépéssel, hogy az Észak-ciprusi Török Köztársaság kormánya elfogadta tavaly a világszervezet újraegyesítési tervét, miközben a ciprusi görög lakosság népszavazáson elutasította azt.

Észak-Ciprus

Ciprus a Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigete, mely 9251 négyzetkilométer területéből az önálló államiságát kinyilvánított északi rész 3355 négyzetkilométert foglal el. A 214 ezer fős népesség (2002-es becslés) 98,3 százalék török nemzetiségű, akik az iszlám szunnita irányzatát követik. Közigazgatási központ Nicosia (törökül Lefkosa) török kézen lévő része, 42 ezer lakossal. A hivatalos nyelv a török, a hivatalos pénznem a török líra. Észak-Ciprus gazdasági mutatói jelentősen elmaradnak a déli, görögök lakta területétől. Az egy főre eső GDP 2003-ban 5600 dollár volt (a Ciprusi Köztársaságban 19 200 dollár). A gazdaság a Törökország nyújtotta segélyeken és hiteleken alapul. Az infláció 2003-ban 12,6, a munkanélküliség 5,6 százalék volt.