A törvény életbe lépése ellen tiltakoztak egyetemi tanárok és világi irányultságú török vezetők. A jogszabályt jegyző kormányzó párt, az - egy iszlámista párt átalakulásával létrejött - Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) arra hivatkozott, hogy a törvény új esélyt ad azoknak a hallgatóknak, akik tanulmányaik feladására kényszerültek a 2001-es törökországi pénzügyi válság utáni időszakban.
   
A világi politikusok azonban rámutatnak arra, hogy a törvény életbe lépésével az iszlám fejkendő viselése miatt kizárt diáklányok is visszatérhetnek az egyetemekre. A következetesen világi Ahmet Necdet Sezer török elnök első alkalommal meg is vétózta a törvényt, ám Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök személyes befolyását is latba vetette a jogszabály változtatás nélküli újbóli beterjesztése érdekében. A jogszabály másodszori parlamenti elfogadása után az államfőnek két lehetősége maradt: vagy az alkotmánybírósághoz
fordul, vagy - ami valószínűtlen - népszavazásra bocsátja a kérdést.
   
Az egyetemi vezetők a felsőoktatási intézmények hallgatóinak felhígulásától tartanak, és attól, hogy a megemelt diáklétszám miatt még szűkösebbé válik a már amúgy is szűkös pénzügyi keret. A törvény ellenzői azt is az AKP vezetőinek szemére vetik, hogy pusztán szavazatszerzési céloktól vezérelve szorgalmazták a törvény elfogadását.
   
A jogszabály becslések szerint legkevesebb 224 ezer, de akár 650 ezer diák számára nyújt előnyöket.