Az ország déli részén fekvő Os városában pénteken 200 tüntető áthatolt a rendőrkordonon és elfoglalta a területi kormányzó hivatalát. Az akcióban az épületet védelmező rendőrök közül heten megsérültek. Vasárnap hajnalban kommandósok támadtak az ellenzékiekre, s mintegy félórás ostrommal visszafoglalták az épületet. Hivatalos közlés szerint a rendőrök nem használtak fegyvert, viszont az épület megszállói benzinespalackokkal dobálták meg őket, s kettőjüket kórházba kellett szállítani.

Dzsalálábád városában mintegy 15 perces rohammal foglalták vissza a kommandósok a területi kormányzati épületet, amelyet március 4-én foglaltak el a tüntetők. A nyugat-kirgizisztáni Talaszban folytatódik a tiltakozó akció, s helyi források szerint a megszállók tárgyalásokat kezdtek a hatóságokkal. Mind Osban, mind Dzsalálábádban őrizetbe vették az épületfoglalások szervezőit, s szemtanúk szerint többjüket súlyosan bántalmazták. A két akcióban mintegy háromszáz kommandós vett részt. 

A parlamenti választások első, február 27-i fordulója óta az ötmilliós közép-ázsiai volt szovjet köztársaságban számos megmozduláson követelték a csalások leleplezését és az 1992 decembere óta hatalmon lévő Aszkar Akajev elnök távozását. Miután Akajev és hívei fölényes győzelmet arattak a március 13-i második fordulóban - amelyet az ellenzék szerint még az első fordulóénál is
súlyosabb visszaélések jellemeztek -, a tiltakozások tovább erősödtek. Tüntetések voltak több városban, köztük a fővárosban, Biskekben is, sőt egyes településeken a tiltakozók úgynevezett népi tanácsokat, kurultájokat választottak.

Az ellenzék csak 4 mandátumhoz jutott Kirgizisztán 75 fős parlamentjében, s attól tart, óriási  fölényét Aszkar Akajev elnök arra használhatja fel, hogy az alkotmány tilalma ellenére ősszel harmadszor is megpályázza az államfői posztot. 

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet parlamenti közgyűlése által küldött megfigyelők szerint nem felelt meg a demokráciát jellemző nemzetközi előírásoknak a kirgizisztáni parlamenti választás, míg a volt szovjet köztársaságok többségét tömörítő Független Államok Közösségének megfigyelői legitimnek, nyíltnak és átláthatónak minősítették a voksolást.