A napirend összeállítói eredetileg azt tervezték, hogy a 25 tagország állam- és kormányfői az öt évvel ezelőtt elindított közös uniós gazdaságfejlesztési program, az úgynevezett lisszaboni stratégia állásáról, a program előrehaladását segítő új kezdeményezésekről, valamint az euró működését szabályozó stabilitási és növekedési paktum reformjáról tanácskoznak majd.

Ez utóbbi témában azonban két nappal ezelőtt, rendkívüli ülésükön egyezségre jutottak a tagországok pénzügyminiszterei, így az állam- és kormányfőknek csak a jóváhagyó pecsétet kell ráütniük a megállapodásra. S bár Silvio Berlusconi olasz kormányfő keddi nyilatkozataiban nem zárta ki, hogy megpróbál néhány változtatást elfogadtatni, erre a szakértők nem látnak sok esélyt: Jean-Claude Juncker, az EU soros elnöke, luxemburgi miniszterelnök le is szögezte, hogy ő nem támogat semmilyen változtatást.

Így azután a stabilitási paktum ügyét várhatóan gyorsan lezárják az állam- és kormányfők - a lisszaboni stratégia kérdésében pedig előre borítékolható, hogy a résztvevők támogatják majd a program felgyorsítását, azt, hogy az erőfeszítéseket néhány alapvető kategóriára korlátozva próbálják az egész kezdeményezést sikeresebbé tenni.

Mindenesetre az eredeti napirendi pontokat az elmúlt napokban háttérbe szorította az a vita, amely a szolgáltatások liberalizációját szolgáló uniós kerettörvény-tervezet, az úgynevezett Bolkestein-direktíva körül kirobbant, s amelyről nyilván a csúcson is sok szó esik majd.

Számos tagállam szakszervezetei (s egyes politikusok is) hevesen bírálják a kezdeményezést, amely szerintük lehetővé teszi majd a "szociális dömpinget", azt, hogy az alacsonyabb munkabérekkel, költséggel működő külföldi vállalkozók megjelenjenek egy-egy ország belső piacán, s az ottani szabályokat, rendelkezéseket megkerülve kiszorítsák a hazai vállalkozókat a szolgáltatásokból. Mivel pedig ez a vita egybeesik az EU-alkotmányról tartandó franciaországi népszavazás előkészületeivel, fennáll az esélye, hogy a francia választók május végén a Bolkestein-direktíva miatti felháborodásból megbuktatják az EU-alkotmányt.

Külpolitikai témák ezúttal kisebb szerepet játszanak a csúcsértekezleten, bár megfigyelők nem zárják ki, hogy szó esik majd a Kína elleni EU-fegyverembargó feloldásáról (ez korábban szinte biztosnak látszott, de a Tajvan elleni fegyveres fellépést is kilátásba helyező pekingi törvény múlt hét eleji elfogadása némileg bizonytalanabbá tette a tagállamokat), illetve a horvát EU-csatlakozási tárgyalások ügyéről. Ez utóbbiaknak a múlt héten kellett volna megkezdődniük, de az EU egy nappal a kitűzött dátum előtt visszalépett - s több, a zágrábi vezetést támogató tagállam állítólag fel akarja vetni az ügyet a mostani csúcsértekezleten.