szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A mostani franciaországi válság nem "egy a sok közül", hanem az integráció francia modelljének csődjét mutatja, az a Franciaország, amely mindig is egy kicsit arrogánsnak tűnt, s amely annyira szeretett dicsekedni saját modelljével, a valóságban a teljes felbomlás állapotában van - mondta a Le Soir című belga lap keddi számában megjelent interjúban egy francia szakértő, Michel Wieviorka.

A szociológus - akit a lap a francia külvárosok helyzetének egyik legjobb ismerőjeként mutat be - a mostani események gyökereit a hetvenes évek végére vezeti vissza.

Akkoriban a francia társadalomban számos alapvető változás történt, hiszen megszűnt az addigi teljes foglalkoztatás, és nőni kezdett egyes rétegekben a szegénység, a szociális kirekesztettség. Ráadásul átalakult a bevándorlás jellege is, addig alapvetően egyedülálló férfiak vagy nők jöttek az ipar munkaerőgondjainak enyhítése végett, azaz biztos munkahely tudatában. Ráadásul családjukat otthon hagyták, azaz idővel vissza akartak térni hazájukba. Az utóbbi évtizedekben viszont a bevándorlás már alapvetően családegyesítés révén zajlik, azaz immár szó sincs visszatérésről, a bevándorlók gyerekei franciákká lesznek - miközben szó sincs már biztos munkahelyekről.

A szociológus szerint nagyjából ugyanebben az időszakban a francia közintézmények is hanyatló ágba kerültek, nem tudták a köztársaság alapvető értékeit (szabadság, egyenlőség, testvériség) terjeszteni, meggyökereztetni a társadalomban. Az állami iskolarendszer válságba jutott, a rendőrség meggyengült, a kulturális öntudat kereteként már nem a nemzet, hanem - legalábbis egyes körzetekben - az iszlám szolgált, amely egyben Franciaország második legnagyobb vallásává vált. Az elővárosok etnikai jelleget öltöttek, s ezekből a negyedekből lassanként eltűntek a különböző konfliktusok során addig közvetítőként felhasznált szervezetek, a kommunista párt - amely egykoron az elővárosok legfőbb politikai ereje volt - hanyatlani kezdett, a különböző társadalmi szervezetek szövete felbomlott. Nem véletlen, hogy ekkor robbantak ki az első erőszakos akciók a francia elővárosokban.

A mostani válság kialakulásának következő oka már a közelmúltban keresendő. A szociológus szerint míg az 1997-2002 között hivatalban lévő, szocialista Jospin-kormány - ha nem váltott is valóra minden reményt - különböző intézkedéseivel legalább megakadályozta a legrosszabb eshetőség bekövetkeztét, a mostani jobboldali vezetés sietett mindent felszámolni, amit elődje tett. Habár később próbált módosítani ezen, akkor már késő volt. Ebben a folyamatban a két fiatal október végi halála, illetve a francia belügyminiszter, Nicolas Sarkozy szavai csak az utolsó cseppet jelentették.

Hogy a mostani válságnak mi lehet a vége? Wieviorka szerint előbb vagy utóbb véget fog érni a mostani erőszakhullám. De ez két forgatókönyv szerint is történhet. Elképzelhető, hogy a szenvedélyek fokozatosan lecsillapodnak, minden különösebb dráma nélkül - de az is lehetséges, hogy egyes csoportok, amelyek nem akarják abbahagyni a lázongást, közben radikalizálódnak, s városi gerillaháború, sőt terrorakciók sorozata kezdődik.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Világ

A francia zavargások visszhangja

A franciaországi zavargásokat kiváltó problémák nem egyik napról a másikra, s nem véletlenül keletkeztek, véli egy orosz napilap. Az incidenseket egy prágai újság szerint a semmit el nem érők irigysége váltotta ki, a török kormányfő szerint viszont az iszlám fátyol viselésének iskolai tilalma. Eközben Irán akarja kioktatni Párizst az emberi jogokról.

Hét nap

FRANCIA ZAVARGÁSOK

Hétfőről keddre virradóra folytatódtak a kisebb-nagyobb összecsapások a csendőrség és a helyi fiatalok csoportjai...

Világ

„A francia egyenlőség csak papíron létezik”

Kilenc napja kezdődtek a zavargások Párizs elővárosaiban, amelyek már az ország távolabbi pontjaira is átterjedtek. Az utcai gerillaharc két gyerek tragikus halála miatt Clichy-sous-Bois-ban lángolt fel először. A hvg.hu a történésekről és az okokról kérdezte Hegedűs Tamást, az áldozatok tanárát.

MTI Világ

Közel 900 gépkocsit gyújtottak fel Franciaországban

Közel 900 gépkocsit gyújtottak fel garázdálkodó fiatalok Franciaországban szombatra virradóan; a kilenc napja tartó zavargásoknak ez eddig a legsúlyosabb mérlege, 253 embert állítottak elő, a francia kormány válságtanácskozást tartott.

Ez történt: körbeküldtek Magyarországon egy SMS-t, amit jobb, ha nem vesz komolyan

Ez történt: körbeküldtek Magyarországon egy SMS-t, amit jobb, ha nem vesz komolyan

Egy év alatt 8 százalékkal drágult az étkezés

Egy év alatt 8 százalékkal drágult az étkezés

Raktárban hevernek az értékes gyűjtemények, nem haladnak a múzeumépítések

Raktárban hevernek az értékes gyűjtemények, nem haladnak a múzeumépítések