A jelentés szerint a kedvezőtlen folyamatokat látva néhány ország már megkezdte a szükséges reform végrehajtását, korlátozta a korai nyugdíjba menetel lehetőségét, és más átalakítási lépéseket is elindított a nyugdíjrendszerben.

„A lakosság elöregedésének folyamata visszafordíthatatlan, ám ennek jóléti következményeit a kormányok is alakíthatják” - fogalmazott Joaquin Almunia gazdasági és pénzügyi biztos, aki szerint reform nélkül a tagállamok egyszerűen nem lesznek képesek kezelni a költségterheket akkor, amikor a jelenlegi négy helyett csak két dolgozó jut majd egy idős személyre. A gazdasági és pénzügyi biztos hozzátette: „A reformok halasztásával csak növelnénk a gyermekeinkre és unokáinkra nehezedő majdani pénzügyi terheket” .

Idősebb társadalom, kisebb növekedés, nagyobb költségek

Európa lakossága árnyalatnyival kisebb, ám jelentősen öregebb lesz 2050-ben. Az EU 25 tagállamában 2010-től a lakosság száma 457 millióról 454 millióra csökken. Ezzel szemben a munkaképes (15-64 éves) lakosság száma 48 millióval (16 százalék) mérséklődik 2050-ig, míg az időskorú (65 év fölötti) lakosság száma 58 millióval (71 százalék) nő.

Jelentősen csökken majd a gazdasági növekedés mutatója: a 2004-2010-es időszakra jelzett 2,4 százalékról 1,9 százalékra 2011 és 2030 között, majd 1,2 százalékra 2031 és 2050 között.

2005 és 2050 között 4 százalékponttal növekednek a kiadások. A költségvetési kiadások növekedése legerőteljesebben a közös európai pénznemet használó országokban, az euróövezetben jelentkezik majd. Lengyelország kivételével a 2004-ben csatlakozott államok mindegyikében több mint 5 (GDP-arányos) százalékponttal növekednek majd a kiadások, a legnagyobb mértékben Cipruson (+12,9 százalékpont a GDP-ből), Szlovéniában (+7,3 százalékpont) és Magyarországon (+6,7 százalékpont).