Biztonsági emberek vették át az irányítást több napra az egyik dunaújvárosi erőműben
Egy jogvita vezethetett oda, hogy májusban biztonsági emberek jelentek meg az egyik dunaújvárosi erőműnél, és több napon keresztül akadályozták a működést.
A hivatalban lévő fehérorosz elnököt, Alekszandr Lukasenkót a szavazatok 82, 6 százalékával választották újjá államfővé a hétfőn hajnalban közzétett előzetesnek számító hivatalos végeredmény szerint. Az ellenzék elutasította az eredményt és új választásokat követelt.
A hivatalos adatok szerint a vasárnapi elnökválasztáson a részvétel rekord nagyságú, 92,6 százalékos volt. A fehérorosz központi választási bizottság elnöke hajnalban bejelentette, hogy a harmadik elnöki mandátum előtt álló Lukasenko a voksok 82,6 százalékát szerezte meg. Az ellenzék vezető jelöltje, Alekszandr Milinkevics, az "egyesült demokratikus erők" jelöltje a szavazatok 6 százalékát kapta, míg a másik ellenzéki jelölt, Alekszandr Kozulin, a Fehérorosz Szociáldemokrata Gyűlés vezetőjéé a voksok 2,3 százaléka.
Az ellenzék szerint csaltak
Az ellenzék vezetői már órákkal korábban csalással vádolták a hatóságokat. Közölték, hogy nem ismerik el a hivatalosnak mondott eredményt és új választásokat követelnek. Az ellenzék jelöltjének, Alekszandr Milinkevics kampányfőnöke szerint Milinkevics a szavazatok mintegy30 százalékát szerezte meg, míg Lukasenko kevesebbet kapott 50 százaléknál.
Lukasenko © AP |
Minszk főterén tartott beszédében Alekszandr Milinkevics hangsúlyozta, hogy az ellenzék igazságos választásokat akar, s síkraszáll egy független és szuverén Fehéroroszországért. Alekszandr Kozulin, a másik ellenzéki jelölt ugyancsak beszédben fordult tömeghez. Kozulin üdvözölte Fehéroroszország népét, amiért - mint fogalmazott - leküzdötte a félelmet. A Fehérorosz Szociáldemokrata Gyűlés vezetője hangsúlyozta: "megtörtént a forradalom, s nemet kell mondani a diktatúrára". A vasárnap esti tüntetés évek óta a legnagyobb ellenzéki megmozdulás volt Fehéroroszországban. A megmozdulás békésen zajlott és a késő éjszakai órákig tartott. A rendőrség - bár közelről figyelte az eseményeket - nem avatkozott be.
Megfélemlítési kísérletek
A vasárnapi szavazást a hatóságok részéről napok óta visszaélések, illetve az ellenzéki jelöltekkel szembeni megfélemlítési kísérletek előzték meg. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), amely több mint ötszáz megfigyelőt küldött a helyszínre, már a szavazás előestéjén felhívta a figyelmet a csalási kísérletekre. Az EBESZ hétfő délelőttre ígérte a választások menetével kapcsolatos végső állásfoglalását.
A Moszkva-barát Alekszandr Lukasenko 1994 óta áll a volt szovjet köztársaság élén. Az orosz kormány által erőteljesen támogatott elnök számára a harmadik mandátum úgy vált lehetővé, hogy két évvel ezelőtt egy ugyancsak vitatott népszavazás keretében módosítatta az alkotmányt. Az Egyesült Államok, az Európai Unió és több nemzetközi szervezet ugyanakkor élesen bírálta a fehérorosz rendszert az emberi jogok durva megsértése, illetve a hatalommal való visszaélés miatt. Az EU országai 1997 óta beutazási tilalmat léptettek életbe Lukasenko és legközelebbi bizalmasai számára.
Egy jogvita vezethetett oda, hogy májusban biztonsági emberek jelentek meg az egyik dunaújvárosi erőműnél, és több napon keresztül akadályozták a működést.
Az M100-nak 2021-ben egyszer már nekifutottak.
Két óra alatt sikerült lehozni a férfit.
Az amerikai elnök a bűnözőknek is hadat üzent, miután egy kormányzati alkalmazottat támadás ért.
Megvédte a kormány egyedi döntéseit a külügyminiszter.
Vasárnap este történt a tragédia.