A hivatalos adatok szerint a vasárnapi elnökválasztáson a részvétel rekord nagyságú, 92,6 százalékos volt. A fehérorosz központi választási bizottság elnöke hajnalban bejelentette, hogy a harmadik elnöki mandátum előtt álló Lukasenko a voksok 82,6 százalékát szerezte meg. Az ellenzék vezető jelöltje, Alekszandr Milinkevics, az "egyesült demokratikus erők" jelöltje a szavazatok 6 százalékát kapta, míg a másik ellenzéki jelölt, Alekszandr Kozulin, a Fehérorosz Szociáldemokrata Gyűlés vezetőjéé a voksok 2,3 százaléka.

Az ellenzék szerint csaltak

Az ellenzék vezetői már órákkal korábban csalással vádolták a hatóságokat. Közölték, hogy nem ismerik el a hivatalosnak mondott eredményt és új választásokat követelnek. Az ellenzék jelöltjének, Alekszandr Milinkevics kampányfőnöke szerint Milinkevics a szavazatok mintegy30 százalékát szerezte meg, míg Lukasenko kevesebbet kapott 50 százaléknál.

Lukasenko © AP

Alekszandr Milinkevics, az ellenzéki "egyesült demokratikus erők" jelöltje vasárnap este a több tízezres minszki ellenzéki tüntetésen hangsúlyozta, hogy az ellenzék nem ismeri el a fehéroroszországi elnökválasztás hivatalosan deklarált eredményét. Kampányfőnöke szerint Milinkevics az előzetes adatok szerint a szavazatok mintegy harminc százalékát kapta, a jelenlegi államfő, Alekszandr Lukasenko pedig kevesebb mint ötven százalékhoz jutott.

Minszk főterén tartott beszédében Alekszandr Milinkevics hangsúlyozta, hogy az ellenzék igazságos választásokat akar, s síkraszáll egy független és szuverén Fehéroroszországért. Alekszandr Kozulin, a másik ellenzéki jelölt ugyancsak beszédben fordult tömeghez. Kozulin üdvözölte Fehéroroszország népét, amiért - mint fogalmazott - leküzdötte a félelmet. A Fehérorosz Szociáldemokrata Gyűlés vezetője hangsúlyozta: "megtörtént a forradalom, s nemet kell mondani a diktatúrára". A vasárnap esti tüntetés évek óta a legnagyobb ellenzéki megmozdulás volt Fehéroroszországban. A megmozdulás békésen zajlott és a késő éjszakai órákig tartott. A rendőrség - bár közelről figyelte az eseményeket - nem avatkozott be.

Megfélemlítési kísérletek

A vasárnapi szavazást a hatóságok részéről napok óta visszaélések, illetve az ellenzéki jelöltekkel szembeni megfélemlítési kísérletek előzték meg. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), amely több mint ötszáz megfigyelőt küldött a helyszínre, már a szavazás előestéjén felhívta a figyelmet a csalási kísérletekre. Az EBESZ hétfő délelőttre ígérte a választások menetével kapcsolatos végső állásfoglalását.

A Moszkva-barát Alekszandr Lukasenko 1994 óta áll a volt szovjet köztársaság élén. Az orosz kormány által erőteljesen támogatott elnök számára a harmadik mandátum úgy vált lehetővé, hogy két évvel ezelőtt egy ugyancsak vitatott népszavazás keretében módosítatta az alkotmányt. Az Egyesült Államok, az Európai Unió és több nemzetközi szervezet ugyanakkor élesen bírálta a fehérorosz rendszert az emberi jogok durva megsértése, illetve a hatalommal való visszaélés miatt. Az EU országai 1997 óta beutazási tilalmat léptettek életbe Lukasenko és legközelebbi bizalmasai számára.