A 250 tagú parlament mind a 242 jelen lévő képviselője megszavazta az alaptörvényt, amely a szerb nép és valamennyi lakója államaként határozza meg Szerbiát, amelynek része Koszovó autonóm tartomány. Ebből fakadóan valamennyi állami szervnek minden lehetséges bel- és külpolitikai eszközzel kötelessége védelmezni Szerbia érdekeit Koszovóban, vagyis egyetlen szerb hivatalos intézmény sem mondhat igent a tartomány - a nemzetközi közösség által nagy valószínűséggel még az idén megszavazandó - függetlenségére. A koszovói autonómiát a tervezet szerint egy ezután meghozandó külön törvénynek kell szabályoznia.

Az alkotmány hitet tesz a jog, a szociális igazságosság és a polgári demokrácia elvei, az emberi és kisebbségi jogok védelme, valamint az európai értékek mellett. Leszögezi, hogy az állam hatalmának korlátot szab az állampolgárok területi autonómiája és helyi önigazgatása, s az állam védi a nemzeti kisebbségek jogait, s megfelelő feltételeket teremt nemzeti identitásuk megőrzéséhez.

Szerbia külpolitikája az alaptörvény szerint a nemzetközi jog általánosan elfogadott elvein és szabályain nyugszik, s az általa megkötött nemzetközi szerződések beépülnek az ország jogrendjébe, s közvetlen alkalmazásra kerülnek.

Az ország legfőbb közjogi méltóságát, a köztársasági elnököt továbbra is közvetlenül választják, és megbízatása öt évre szól. Ahhoz, hogy tisztségéből - amennyiben tevékenységével megsérti az alkotmány előírásait - elmozdítsák, parlamenti határozat szükséges, amelyet a képviselők legalább kétharmadának támogatnia kell.

Az alkotmánytervezet külön is foglalkozik a Vajdaság autonóm tartománnyal, amelynek számára nem biztosítja ugyan a helyi politikusok által igényelt törvényhozási, végrehajtói és részleges bíráskodási önállóságot, ám leszögezi, hogy a Vajdaságnak a szerb költségvetés legalább 7 százalékát kitevő saját költségvetéssel kell rendelkeznie, s ennek legalább az egyhetedét beruházásokra kell fordítani.

Mint Vojislav Kostunica kormányfő az alkotmánytervezet nyilvánosságra hozatala után közölte, minél előbb meg akarják tartani a végső jóváhagyásra hivatott népszavazást, amelyet a parlament ír majd ki vasárnap délre összehívott ülésén. A referendumot követően pedig - nagy valószínűséggel még az idén - parlamenti és elnökválasztást tartanak.