Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Azzal a 3-6 százalékkal ellentétben, amit a kormány megígért 2025-re, egy kicsike GDP-növekedésünk lehet, 0,5 százalékkal nőhet a magyar gazdaság – derül ki a Kopint-Tárki friss konjunktúrajelentéséből. Ez azt jelenti, hogy jócskán rontottak az előrejelzésen: három hónapja ilyenkor még úgy számoltak, hogy 1,7 százalékkal nőhet idén a gazdaság.
az előrejelzésük valamivel alacsonyabb a mostani piaci konszenzusnál, de még ehhez is érdemi negatív kockázatok társulnak.
Abból indulnak ki ugyanis, hogy az első negyedévi stagnálás után valamikor idén mégiscsak növekedni kezd a magyar GDP. Ezt az segítheti, ha a magánfogyasztás növekedési üteme gyorsul, a beruházások eddigi zuhanása legalább megáll, és az ipar nem nagyon esik vissza.
Márpedig itt komoly kockázatok vannak. Ha az EU és az USA, vagy épp az EU és Kína kereskedelempolitikai konfliktusai eszkalálódnak, akkor
még e szerény növekedési prognózis is illuzórikusnak bizonyulhat.
És a belföldi helyzet sem egyszerű: egyelőre csak amiatt nem csökken a GDP, hogy az emberek egy kicsit bátrabban merik költeni a pénzüket, mint a nagy infláció idején, de ha a béremelkedések üteme lassul, és egyre nagyobb lesz a munkaerő-piaci bizonytalanság, akkor ez elmúlhat. Ráadásul a kormány abban reménykedett, hogy majd az év vége felé befejeződő gyárépítések meglökik a gazdaságot, az, hogy a CATL felfüggesztette a debreceni építkezésének második ütemét, azt vetíti előre, hogy ezektől az üzemektől sem szabad csodát várnunk.
Egyetlen olyan részlet van, amely azt hozhatja el, hogy egy kicsit jobb legyen a helyzet, mint amit most várnak: a lakáspiac élénkül. A mélyépítési munkák száma már májusban megugrott, ami ilyen pénzügyi helyzetben figyelemre méltó, ha pedig ehhez még a lakáspiac is ad egy löketet, akkor az építőiparnak jó éve lehet az idei.
Azt már most lehet látni, hogy 2025 eddigi részében a magyar gazdaság komoly csalódást okozott idén is, évek óta alulmúlja a teljesítmény a várakozásokat – állapítja meg az elemzés. A legnagyobb baj azzal van, hogy a cégek kilátásai egyre borúsabbak, emiatt a korábbinál sokkal kevesebb vállalati beruházás történik. A növekedést a magánemberek fogyasztása tudja segíteni, csakhogy már ez is a korábbinál mérsékeltebb ütemben nő, ahogy a béremelkedés lelassult.
Az infláció eközben 4,8 százalékos lehet éves átlagban, ez az eddigi 5,2 százalékosnál jobb prognózis, de még így is kényelmetlenül magas lenne, ha ez jönne be. Az árrés állami szabályozása segített ugyan abban, hogy az első negyedévi 5,3-ról a második negyedévre 4,4 százalékra vigye le az inflációt, de még mindig jócskán a 4 százalékos szint felett van a mutató, mégpedig azért, mert a szolgáltatások, valamint a nem árrésstopos élelmiszerek ára változatlanul emelkedik.
A költségvetési deficit az eddig vártnál nagyobb, a GDP 4,5 helyett 4,8 százaléka lehet. Az állam egyik legnagyobb idei kiadásán már túl vagyunk, az év első hónapjaiban lejáró állampapírok utáni kifizetések megterhelték az államkasszát, de lehet tudni, hogy a kamatteher a második félévben már nem lesz ekkora. A hiány előrejelzését az nehezíti az elemzés szerint, hogy a szeptemberben induló új lakásépítési hitel állami támogatásának költsége még nem felmérhető.
Az államadósság pedig 65-65,5 ezer milliárd forintra nőhet az év végére a nagy devizahitelek felvétele miatt. Azzal a GDP-növekedéssel együtt, amit most valószínűsítenek, ez azt jelentené, hogy a GDP 74,7-75,3 százaléka környékén fog járni az államadósság.
A nemzetközi környezetben óriási a bizonytalanság, de azért van néhány pozitív jel. A német gazdaság – amely a legfontosabb partnere Magyarországnak – valószínűleg kijön a recesszióból, az egész eurózóna gazdasága az eddig vártnál kicsit jobban, 1 százalékkal nőhet, és a beruházások, valamint a fogyasztás is nőhet Európa-szerte. A német kormány nagy beruházási csomagja idén még nem fogja érezhetően segíteni a gazdaság növekedését, jövőre lehet majd észrevenni az első eredményeit.
De ez is csak azt jelenti, hogy Nyugat-Európa egy kicsit jobb helyzetbe kerülhet. A mi régiónkból egyedül Lengyelországban várható érdemi, 3 százalék fölötti növekedés, az összes többi közép-európai országot megüti az EU és az USA vámháborúja, valamint a járműipar világszintű válsága.
