szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A mai értelemben vett Európát el sem képzelhetnénk az iszlám nélkül – idézi Tim Winter egyetemi oktatót Sokszínű Európa című könyvében Emma Hartley. A kiadvány a HVG Kiadó gondozásában jelent meg a közelmúltban.

Megrendelés









Megrendelem a könyvet.
Boabdil, Spanyolország utolsó mór uralkodója lóháton ül, a legtávolabbi dombon, ahonnan még láthatja elvesztett palotája, az Alhambra magasba szökő tornyait. A XV. században járunk, amikor Izabella királynő hadserege kiűzte a mórt az országából, és Boabdil tudja, hogy soha többé nem láthatja viszont jogos örökségét.

Ezt a nevezetes és magányos szirtet „a mór utolsó sóhaja” néven ismerik ma, Salman Rushdie azonos című regénye után. A legenda szerint, ahogy Boabdil ott ült és zokogott támolygó lován, az anyja, aki vele együtt túlélte Alhambra ostromát, elveszítette a türelmét fia iránt. „Sírj csak!” – kiáltotta. „Sírj, mint egy nő, azért, amit nem tudtál férfihoz méltóan megtartani!”

A klasszikus iszlám 800 éven át uralta Spanyolországot. Abban az időszakban, amelyet Európában sötét középkorként emlegetnek, az iszlám emelte magasra a kultúra zászlaját közkönyvtáraival, költészetével, liberális humanizmusával, klasszikus tudományaival, mérnöki, orvosi és egyéb vívmányaival. Az iszlám találta ki az egyetem intézményét. Nem is egy szempontból Európa az iszlám terméke.

Régóta elfogadott az a tudományos nézet, amely szerint az európai reneszánsz kialakulása jelentős részben azoknak a klasszikus görög kéziratoknak és tudósoknak köszönhető, amelyek, illetve akik az akkori konstantinápolyi politikai felfordulások elől menekülve érkeztek tömegesen Itáliába. Ezen kéziratok nélkül – és ami legalább ennyire fontos: ezeknek a kéziratoknak a lefordítása nélkül, ami többnyire az arab nyelv közvetítésével történt – Nyugat-Európa a reneszánsz korban nem lett volna képes kitalálni nagyrészt mitikus történelmét, s a reneszánsz nélkül nem lett volna felvilágosodás sem.

Már az is kérdéses, hogy miként alakul az emberi identitás. Általában a géneket, a neveltetést és a környezetet szokás emlegetni, de abban is van igazság, hogy az ember sokszor a saját azonosságát mások ellenében határozza meg. Több európai ország történelmében is nyomon követhető, hogy nemzeti keresztény identitását az iszlám ellen vívott valóságos vagy ideológiai harcok árán alakította ki.

A mai értelemben vett Európát el sem képzelhetnénk az iszlám nélkül – mondja Tim Winter, a Cambridgei Egyetem hittudományi karának oktatója. – Ezt ma már senki sem vonja komolyan kétségbe. Az angol katedrálisok tervrajza a keresztes hadjáratok idején ellesett kőfaragói és mérnöki ismereteket tükrözi. A gótikus stílus, az építészeti technikák nagy része, a színes ablakok mind-mind az iszlámtól származnak, nem az európai nemzetek saját találmányai. A különböző szövéstechnikák, textíliák, szőnyegek európai megjelenése, a papír elterjedése, a kórház intézményének meghonosítása, az arab szövegek szinte egyeduralkodó volta az európai orvosképzésben egészen a XVI. századig, mind azt bizonyítják, hogy Európát alapjaiban alakította át a nála jóval sikeresebb iszlám civilizáció.

Mivel a konstantinápolyi kéziratok megérkezése előtt Európában nem nagyon lehetett görög nyelvű szövegekkel találkozni, és a Római Birodalom, valamint később a katolikus egyház nyomta rá leginkább bélyegét az európai kultúrára, a tudósok nagy része nem látta értelmét, hogy a latinon kívül más klasszikus nyelvet is megtanuljon. Mihelyt azonban tömegesen kezdtek szövegeket fordítani görögről latinra – az arab nyelv közvetítésével –, egyre több új gondolat jutott el hozzájuk. Aquinói Szent Tamás, a nyugati filozófia kialakulásának kulcsalakja például két szerzőre hivatkozik a legtöbbet – mondja Winter. Az egyik „A Filozófus”, aki nem más, mint Arisztotelész, a másik pedig „A Kommentátor”, vagyis Ibn Rusd (Averroës), aki Arisztotelész számos alapművéhez írt kommentárokat. Így aztán a középkori kereszténység jelentősen átalakult az arabok és az iszlám vallás hatására.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
hvg.hu Tech

A francia védelmi erők szerint „szinte biztos” vannak ufók

1999-ben a francia Nemzetvédelmi Felsőoktatási Intézet egy jelentést adott ki „Ufók és nemzetvédelem: mire kell felkészülnünk?” címmel. Ebben megállapítják, hogy „az intelligens lények által irányított ufók létezése szinte biztosra vehető”. Részlet Emma Hartley Sokszínű Európa című könyvéből, mely a HVG Kiadó gondozásában jelent meg a közelmúltban.

hvg.hu Shake

Szoftpornó forgatása az űrben

1997 novemberében Jurij Kara moszkvai filmrendező bejelentette, hogy az űrben forgatandó filmjében egy szexjelenet is helyet kap majd. Állítása szerint összegyűjtött 13 millió dollárt és Csingiz Ajtmatov regénye alapján akart filmet készíteni. Részlet Emma Hartley Sokszínű Európa című könyvéből, amely a HVG Kiadó gondozásában jelent meg a közelmúltban.

A magyar zsüritagokat lenyűgözte a 2021-es Év Autója, most Ön is szavazhat

A magyar zsüritagokat lenyűgözte a 2021-es Év Autója, most Ön is szavazhat

Megkérdezték a Fideszt, miért nem vettünk több Moderna-vakcinát, gyurcsányozás lett a vége

Megkérdezték a Fideszt, miért nem vettünk több Moderna-vakcinát, gyurcsányozás lett a vége

Kétfordulós lesz az ellenzéki miniszterelnök-jelölt választás

Kétfordulós lesz az ellenzéki miniszterelnök-jelölt választás