A Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter elnökletével tartott ülésen a BT egyhangúlag fogadta el az 1820. határozatot, amely felszólít „minden fegyveres konfliktusban érintett felet, hogy haladéktalanul vessen véget a civilek elleni nemi erőszak minden formájának”. A határozat leszögezi: „a megerőszakolás és a nemi erőszak más formái háborús bűncselekményeknek, emberiesség elleni bűntettnek, illetve népirtás részének tekinthetők”.
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár a BT előtt arról beszélt, hogy a probléma „járványszerű méreteket öltött”. Patrick Cammaert vezérőrnagy, egykori ENSZ-békefenntartó parancsnok egyenesen úgy fogalmazott, hogy „a fegyveres konfliktusok idején valószínűleg már veszélyesebb asszonynak lenni, mint katonának”.
A BT ülésen felszólalók a volt Jugoszlávia egykori tagországait, a szudáni Darfúr térségét, Kongót, Ruandát és Libériát említették olyan válságövezetekként, ahol nagy méretekben követtek el szándékosan nők elleni szexuális bűntényeket. ENSZ-illetékesek szerint jelenleg Kongó keleti részén legsúlyosabb a helyzet, de egy közelmúltbeli, kétezer nő megkérdezésével készült vizsgálat kiderítette, hogy Libériában a nők 75 százalékát megerőszakolták a polgárháború idején.
A BT felszólította az ENSZ-főtitkárt, hogy jövőre készítsen jelentést a testületnek a nők elleni erőszakról, és tegyen intézkedéseket az ENSZ-békefenntartók által elkövetett szexuális bűntények megfékezése érdekében.
