szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A volt boszniai szerb elnököt, az egyik leginkább keresett, több mint egy évtizede szökésben lévő hágai vádlottat ügyvédje szerint július 18-án, pénteken, a Belgrád és a szerb főváros melletti Batajnica település között közlekedő buszon vették őrizetbe. Európai és amerikai vezetők üdvözölték az intézkedést, amely komoly hatással lehet Szerbia európai uniós csatlakozási törekvéseire.

Karadzsics elfogását Borisz Tadics Nyugat-barát szerb elnök hivatala jelentette be hétfő este. Szűkszavú közleménye szerint a szerb biztonsági szolgálatok "azonosították a hágai vádlott tartózkodási helyét, megfosztották szabadságától, majd a belgrádi körzeti bíróság háborús bűnök ügyében ítélkező tanácsának vizsgálóbírája elé vezették", összhangban a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök ügyében ítélkező hágai Nemzetközi Törvényszékkel való együttműködésről szóló törvény előírásaival. A dokumentum nem tett említést az őrizetbe vétel helyéről.

A belgrádi bírósághoz közel álló forrásból mindazonáltal ismertté vált, hogy Karadzsicsot Szerbiában fogták el, a szerb kormányhoz közel álló források pedig egyenesen Belgrádot nevezték meg az őrizetbe vétel helyszíneként.

Karadzsicsot a Nemzetközi Törvényszék (NT) népirtással, háborús és emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolja, és nemzetközi körözést adott ki ellene. A volt politikus számlájára írják, hogy a szerb erők az 1992-95 közötti boszniai háború idején 43 hónapon át ostromolták Szarajevót, több mint tízezer ember életét oltva ki. Karadzsicsot szintén felelősnek tartják - vádlott-társával, Ratko Mladiccsal, a boszniai szerbek volt hadseregparancsnokával együtt - a közel nyolcezer boszniai muzulmán férfi és fiú életét követelő srebrenicai mészárlásért, emiatt népirtással vádolják. Rajta kívül az NT még két szökésben lévő vádlottat, Mladicsot és Goran Hazics volt horvátországi szerb vezetőt körözi.

Karadzsicsot másfél héttel az új szerb kormány megalakulása után fogták el. A kormánykoalíciónak a Tadics vezette Nyugat-barát szerb politikai erők mellett Karadzsics egykori mentora, Szlobodan Milosevics néhai szerb és jugoszláv elnök - szintén hágai vádlott - által alapított Szerbiai Szocialista Párt (SPS) is tagja.

Szerb kormányforrások szerint Karadzsicsot egy külföldi titkosszolgálattól kapott értesülés alapján hetek óta követték. Elfogásakor nem tanúsított ellenállást, s keddre virradóra Belgrádban meghallgatta egy vizsgálóbíró. Az őrizetbe vételt hírügynökségi értékelés szerint úgy időzítették, hogy a lehető legnagyobb hatást érje el: az Európai Unió (EU) tagállamainak külügyminiszterei kedden ülnek össze, hogy megvitassák a kapcsolatok szorosabbra fűzését a Nyugat-barát erők vezette új szerb kormánnyal, s a tervek szerint ugyanezen a napon az új kabinettel való ismerkedés jegyében Belgrádba látogatott volna az NT főügyésze. Serge Brammertz szerb kollégáitól kapott tájékoztatásra hivatkozva hétfő éjszaka megerősítette és üdvözölte Karadzsics kézre kerítését, de szóvivője útján jelezte: látogatását későbbre halasztja, s Hágából követi figyelemmel a vádlott kiadatásával kapcsolatos fejleményeket.

Karadzsics őrizetbe vétele az egyik fő feltétele - az NT-vel való, Belgrádtól elvárt maradéktalan együttműködés részeként - Szerbia és az EU kapcsolatai szorosabbra fűzésének, amely az új szerb kormánynak egyik fő célkitűzése. Az Európai Unió üdvözölte is Karadzic kézre kerítését. Nicolas Sarkozy, az EU soros elnöki tisztségét betöltő Franciaország államfője közleményben mély elégedettségének adott hangot a történtek miatt. Olli Rehn, az EU bővítési biztosa mérföldkőnek nevezte a történteket Szerbia és az NT együttműködése, illetve nagyon jelentős fejleménynek Szerbia EU-integrációs törekvései szempontjából. Miroslav Lajcák, a nemzetközi közösség boszniai főképviselője üdvözölte az őrizetbe vételt, és ugyanígy tett a háromfős - muzulmán, horvát és szerb tagból álló - boszniai kollektív államfői testület elnöklő elnöke, a muzulmán Haris Silajdzic és a testület horvát tagja, Zeljko Komsic is. A boszniai szerbek közül az első megszólalóknak, Karadzsics feleségének, illetve a Karadzsics által alapított boszniai Szerb Demokrata Párt jelenlegi elnökének, Mladen Bosicsnak a szavai megdöbbenést tükröztek.

Portré (Oldaltörés)

Radovan Karadzsics 1945. június 19-én született a montenegrói Savnikban, egy cipész fiaként. 15 évesen került Szarajevóba, ahol az egyetem orvosi karán szerzett diplomát. Több évig pszichiáterként és terapeutaként dolgozott, de orvosi munkája mellett írói és zeneszerzői ambícióinak is hódolt (a 90-es évek elején több hazai és külföldi irodalmi díjat kapott).

A szenvedélyes játékosnak és életművésznek tartott Karadzsics Jugoszlávia szétesésének idején kezdett politikával foglalkozni. 1990-ben megalapította a bosznia-hercegovinai Szerb Demokrata Pártot (SDS), amelynek 1996 derekáig elnöke volt. 1991-ben még a szerb, muzulmán és horvát állam konföderációjából álló Bosznia-Hercegovina mellett kardoskodott, de nemsokára a szélsőséges nacionalistákhoz csatlakozott. Politikai célja ettől kezdve a "Nagy Szerbia" megteremtése volt, a saját szerb állam létrehozása a boszniai területek 70 százalékán, kijárattal az Adriára és egyesülés az "anyaországgal".

Karadzsics kezdetben Szlobodan Milosevics pártfogoltjának és lelkes hívének számított, az akkori szerb elnök támogatásával lett az 1992. január 5-én egyoldalúan kikiáltott paléi Szerb Köztársaság elnöke, erről a tisztségről 1996. június 30-án volt kénytelen lemondani. A véres boszniai polgárháború idején ő volt az itteni szerbek első számú politikai vezetője. Karadzsics már 1993 májusában szembekerült Milosevicssel, majd Belgrád 1994 nyarán vonta meg tőle feltétlen támogatását, amikor a boszniai szerb vezetés elutasította a nemzetközi béketervet. Karadzsics a daytoni békemegállapodás 1995. decemberi aláírása után háttérbe szorult, majd 1996 júliusában bejelentette, hogy visszavonul a politikai szerepléstől.

A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék 1995. július 25-én letartóztatási parancsot adott, majd 1995. november 16-án vádat emelt Radovan Karadzsics ellen az emberiség elleni és háborús bűntettek, valamint népirtás miatt. Pere - távollétében - 1996 júniusában kezdődött meg.

A Karadzsics elfogatására tett kísérletek mindeddig eredménytelenek maradtak, hiába tűztek ki fejére ötmillió dolláros vérdíjat. Az SFOR katonái többször is megkísérelték letartóztatását, sikertelenül. Feltételezések szerint Bosznia szerb ellenőrzés alatt álló területein bujkált, ahonnét időnként hazalopakodott szülőföldjére, Montenegróba. Közben irodalmi szenvedélyének is hódolt: 2002-ben Szerbiában kiadták Szitovacija című könyvét, egy színművet, valamint Az eszement lándzsától a fekete meséig című verseskötetét.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Megkegyelmeztek a potyautasoknak: fél év nemfizetés után lesz érvénytelen a taj-szám

Megkegyelmeztek a potyautasoknak: fél év nemfizetés után lesz érvénytelen a taj-szám

Müller Cecília: 899-en fertőződtek meg idősotthonokban

Müller Cecília: 899-en fertőződtek meg idősotthonokban

Online emlékezik a kormány a trianoni döntés 100. évfordulójára

Online emlékezik a kormány a trianoni döntés 100. évfordulójára