Az októberi, első próbálkozás amiatt hiúsult meg, hogy Oroszország ragaszkodott az általa elismert két volt grúziai köztársaság teljes jogú részvételéhez. Grúzia és Európa viszont kitartott amellett, hogy - mivel nem önálló államok - Abházia és Dél-Oszétia képviselői csak a biztonsági helyzetet, illetve a menekültek hazatérésének elősegítését megvitató két munkacsoport munkájában vehessenek részt.

A genfi Nemzetek Palotájában szerdán e két kérdés rendezésére hivatott csoport kezdett munkához nyolcoldalú felállásban, ahol a már említett felek között az Egyesült Államok, az ENSZ, az Európai Unió, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselői közvetítenek.

A helyzetet bonyolítja, hogy jelen voltek Genfben a két szakadár köztársaságban létesített grúzbarát enklávék képviselői is. A résztvevők státusával kapcsolatos "érzékenységeket" a szerdai genfi megbeszéléseken azzal sikerült áthidalni, hogy - mint Gvindzsija elmondta - mindenki úgymond saját jogán, nevének és származási országának említése nélkül szólalt fel.

Szanakojev közlését megerősítette az orosz delegáció vezetője, Grigorij Karaszin külügyminiszter-helyettes is. Abház kollégája, Makszim Gvindzsija ugyanakkor azt jósolta, hogy évekig is eltarthat, mire a tárgyalások eredményre vezethetnek.

A felek első ízben ültek le egymással az ötnapos augusztusi háború óta, amikor a tbiliszi vezetés megpróbálta erővel visszacsatolni a Grúziától a 90-es évek elején háborúban elszakadt Dél-Oszétiát, kiprovokálva ezzel az orosz hadsereg beavatkozását. Az Európai Unió gyors közvetítése nyomán a konfliktus azzal zárult, hogy az orosz hadsereg október elején kivonult az elfoglalt grúz területekről (de bennmaradt a szakadár köztársaságokban), a Dél-Oszétiával határos grúz térségekbe pedig uniós megfigyelő missziót küldtek, megnyitva az utat a tárgyalásokhoz.

A biztonsági garanciákra vonatkozó tárgyalásokat azt teszi sürgetővé, hogy a háború után a térségben újra megszaporodtak az erőszakcselekmények, fosztogatások és emberrablások, ami akadályozza a menekültek hazatérését. Az Amnesty International emberi jogi szervezet e heti jelentése szerint a háború miatt mintegy 200 ezer, többségében grúz nemzetiségű ember vált menekültté, s utóbbiak közül 24 ezren máig nem térhettek vissza dél-oszétiai, illetve a déloszét határ közelében lévő lakóhelyükre.