A legtöbb mandátumhoz (166) jutott Demokrata Liberális Párt (PD-L), a hárommal kevesebb parlamenti helyet birtokló Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Konzervatív Párt (PC) alkotta szövetség, valamint a 20 százalékos (93 mandátum) Nemzeti Liberális Párt (PNL) küldöttségei külön-külön tárgyaltak, de a demokraták sem a liberálisokkal, sem a szociáldemokratákkal, ez utóbbiak pedig a szabadelvűekkel sem tudtak megegyezni koalíciókötésben. 
    
Emil Boc, a PD-L elnöke a liberálisokkal és a szociáldemokratákkal folytatott tárgyalásokat követően elmondta: akárcsak a PD-L, a PSD és a PNL is ragaszkodik ahhoz, hogy ő adja a kormányfőt. 
    
A szociáldemokrata vezetők nyilatkozataiból kiderül, hogy a PSD megosztott, így az alakulat politikusainak egy része a kormányra lépésnek, másik része pedig az ellenzékben maradásnak a híve. A feszültség feloldása érdekében hétfőn a PSD illetékes vezető testületeiben szavazás lesz, hogy kiderüljön: a két lehetőség közül melyiknek van nagyobb támogatottsága a pártban. A szociáldemokratáknak lényegében azt kell eldönteniük - amint azt az egyik meghatározó vezetőjük, Miron Mitrea is felvázolta - , hogy a demokratákkal lépnek kormánykoalícióra, vagy a liberálisokkal ellenzékben maradnak. Traian Basescu államfő ugyanis korábban elmondta: a több mandátumot szerző pártból nevezi meg a kormányfőjelöltet.
 
A kormányfői poszt vitáján túl úgy tűnik, hogy a liberálisok és a demokraták könnyebben "összecsiszolódhatnak", mint a liberálisok a szociáldemokratákkal. Tariceanu ugyanis a PNL és a PD-L választási programjának összehangolására "jó lehetőséget lát". 
    
A PNL és a PSD viszont alapvető gazdaságpolitikai kérdésekben sem ért egyet. A PSD ugyanis megszüntetné a jelenleg érvényben lévő egységes adókulcsot úgy, hogy a személyi jövedelemadó esetében jövedelemarányos progresszív adóztatást vezetne be. Erről viszont hallani se akarnak a liberálisok, akik leszögezték, hogy az egységes adókulcs nem képezheti alku tárgyát.