szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Húsz évvel a hírhedt berlini fal leomlása után még mindig nagy az elégedetlenség és a csalódottság a keletnémetek körében.

Erről tanúskodik az a tanulmány, amelynek főbb következtetéseit kedden hozták nyilvánosságra. A Népi Szolidaritás (Volkssolidarita:t) elnevezésű társadalmi, illetve szociális szervezet által végzett felmérésből kitűnik: a keletnémetek 67 százaléka fontosnak tartja a demokráciát, de csak 11 százalék elégedett annak tényleges helyzetével. Szakértők számára a tanulmány egyik legelgondolkoztatóbb megállapítása: az egykori NDK lakosainak 41 százaléka idegenellenes.

A szervezet elnöke a tanulmány kapcsán úgy értékelte: a keletnémetek többsége még mindig úgy érzi, hogy német állampolgárként nem sikerült megfelelően integrálódnia. Gunnar Winkler szerint a keletnémetek 42 százaléka "nagyon elégedetlen" a politikai rendszerrel, illetve a demokrácia állapotával. Minden negyedik megkérdezett vallotta csak azt, hogy "tényleges német állampolgárnak" érzi magát, és minden tizedik "visszakívánta" az NDK-t. A fennálló politikai rendszerrel kapcsolatos kiábrándultság fő okaként a válaszadók többsége a politikusok szavahihetőségének hiányát említette.

© www.kds-im-netz.de
A tanulmányból kitűnt, hogy a demokrácia helyzetének értékelését a legtöbben a szociális biztonság garantálásával hozták összefüggésbe. Gunnar Winkler szerint a keletnémetek többsége csalódott amiatt, hogy a fal leomlása, illetve az egyesülés után remélt szociális, gazdasági felemelkedés nem következett be. A megkérdezettek 77 százaléka vélte úgy, hogy az életviszonyok a keleti tartományokban jóval rosszabbak, mint a nyugatiakban.

A szervezet vezetője megdöbbentőnek nevezte azt is, hogy növekszik azoknak a keletnémeteknek a száma, akik elégedetlenek gazdasági helyzetükkel. 1999-ben egy hasonló felmérés során a megkérdezettek 47 százaléka jónak értékelte a helyzetét, most viszont csak 32 százalékuk állította ezt. Ez az arány rosszabb, mint röviddel a fal 1989 novemberében történt lebontása után volt; akkor a keletnémetek 40 százaléka nyilatkozott elégedetten saját helyzetéről. A negatív irányú változás oka a kutatók szerint a korábbi szociáldemokrata-zöld kormány által bevezetett szigorú szociális, illetve munkaerőpiaci reformokban rejlik, azóta ugyanis a keletnémetek ismét jobban tartanak a jövőtől.

A felmérés szerint nagy az idegenellenesség a keleti tartományokban, noha ott a külföldiek a lakosság jóval kisebb hányadát teszik ki, mint az ország nyugati felében. A megkérdezettek jelentős hányada vélekedett úgy, hogy a bevándorlók nagymértékben hozzájárultak a szociális problémák éleződéséhez, a munkanélküliség és a bűnözés növekedéséhez.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
MTI Világ

Félnek és elégedetlenek a keletnémetek

Németország 1990-ben történt újraegyesítése óta az egykori NDK-hoz tartozott keleti tartományokban az emberek aggodalmai még soha nem voltak olyan erősek, s a jövőbe vetett reményei olyan csekélyek, mint most.

Világ

Tovább tart a keresés a keletnémet "guruló márkák" után

A vártnál bonyolultabb az eltűnt keletnémet pártvagyon után kutató német-magyar bizottság munkája: a testületnek ez év végére kellett volna elkészülnie záró jelentésével, de megbízatását meghosszabbították 2006 februárjáig.

MTI Világ

Stoiber szerint a keletnémetek frusztráltak

Edmund Stoiber bajor miniszterelnök, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke egy interjúban azt taglalta, hogy félreértelmezték a keleti országrész választóinak magatartását bíráló szavait, majd rövid szabadságra ment.