szerző:
hvg.hu/MTI
Tetszett a cikk?

A fejlett országokban a XXI. században születő gyerekek többségének jó esélye van arra, hogy megérje a száz évet - derül ki egy frissen publikált dán kutatásból, amely az öregedés tendenciáit vizsgálja.

A nagyon hosszú élet nem a távoli jövő generációinak kiváltsága lesz, hanem a ma a fejlett államok polgáraira váró valóság - állítja pénteken közzétett kutatásaira hivatkozva Kaare Christensen.

A dán szakember szerint a XX. század óta a fejlett országokban élő emberek közel három évtizeddel élnek tovább, mint a múltban. Meglepő viszont, hogy ez a trend, ha csak árnyalatnyit is, de lassulni látszik - olvasható a Lancet című tudományos folyóiratban pénteken megjelent tanulmányban, amelyben a kutatók úgy fogalmaztak, hogy az öregedés üteme visszafogható.

James Vaupel, a német Max Planck Intézet munkatársa és dán kutatók a 2004-ben és 2005-ben az öregedéssel kapcsolatos témákban közzétett tanulmányokat vizsgáltak meg. Ezek elemzéséből kiderült, hogy a várható élettartam a legtöbb országban folyamatosan, a tudósok által korábban elképzelhetőnek tartott mértéket meghaladóan emelkedik. Például Japánban - ahol a világon a legmagasabb a várható élettartam - a nyolcvan évnél idősebb nők fele várhatóan megéri a kilencvenedik születésnapját is.

Egészségesebb és hosszabb öregkorra számíthatunk
© MTI/EPA

"Az egészségügyi ellátás fejlődése egyre lassítja az öregedési rátát, megingatva azt az elgondolást, hogy az ember élettartama behatárolt" - mondta David Gems, a londoni University College szakértője. Gems - aki nem vett részt a kutatásban - olyan szereket tanulmányoz, amelyek meghosszabbíthatják az egerek életét, és egy nap talán emberekre is alkalmazhatóak lesznek. "Egereken végzett laboratóriumi kísérletek kimutatták, hogy ha csak egy kicsit is sikerül lelassítani az öregedést, annak erős védelmező hatása van" - folytatta a kutató.

Míg az időseket érintő betegségek - szívmegbetegedések, rák, cukorbetegség - sora egyre bővül, addig az orvosi ellátásban elért előrelépések lehetővé teszik e korosztály számára, hogy tovább maradjon aktív. A járványszerű elhízás azonban bonyolíthatja az elgondolást. A súlyfelesleg ugyanis fogékonnyá teszi az embereket a betegségekre és növeli a halál kockázatát.

Az Egyesült Államokban például az 1982 és 2000 közötti adatok jelentős visszaesést mutattak az idős korosztály körében jelzett betegségeket illetően. A folyamat az utóbbi években azonban megfordulni látszik, s elképzelhető, hogy ez az elhízás számlájára írható.

A nagyon öreg emberek egyre növekvő aránya mind több társadalomban komoly egészségügyi és szociális kihívást jelent, ezzel együtt azonban egyre többen élnek meg igen magas kort egészségesen, a családok és társadalmak cselekvő tagjaiként.

A kutatásokban alapul vett Németország példájára hivatkozva azt állítja a szerző, hogy 2050-re a lakosságszám számottevően csökkenni fog, miközben az öregek aránya jelentősen emelkedik majd - mely tendencia a gazdag államokra általában véve jellemző lesz.

Ez a gazdaságok számára azt jelenti, hogy kevesebb dolgozó polgárnak kell több idős ember nyugdíját és egészségügyi költségeit kitermelnie, amire már ma is számtalan állam komolyan készül, illetve ennek figyelembevételével alakítja át gazdaságát. Christensen szerint ennek a legmegfelelőbb módja a részmunkaidőben dolgozók arányának növelése és a nem teljes idős foglalkoztatás támogatása, különösen a nyugdíjkorhatárt elértek körében. A dán kutatás ráadásul azt is leszögezi, hogy a röviditett munkaidőben, vagy csak hetente néhány órával kevesebbet dolgozó alkalmazottak egészségesebben és tovább élnek.

Azokban az országokban, ahol ma a legtovább élnek az emberek - így a svédeknél, a japánoknál és a spanyoloknál - még ha az emberek egészsége  tovább nem javul is, a csecsemők háromnegyede legalább 75 évet élhet meg. Amennyiben pedig az eddigi ütemben nő a várható átlagélethossz, akkor a 2000 után születettek közül sokan megérik majd a századik életévüket.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Plázs

Megduplázza a várható élettartamot a sport

Némi zöldség és gyümölcs, valamint napi fél óra séta elegendő ahhoz, hogy a korábbi mellrák betegek életét egyértelműen meghosszabbítsa - írta a Die Welt című német napilap online változata.

MTI Plázs

Gyorsabb anyagcsere, hosszabb élettartam

Sikeresen hosszabbították meg amerikai kutatók kísérleti egerek élettartamát azzal, hogy az izomszöveteket rábírták, elraktározás helyett inkább égessék el a táplálékkal bevitt energiát.