Az állam- és kormányfői találkozó napirendjén olyan témák szerepelnek, mint a koppenhágai klímakonferencia, a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság, valamint az uniós bel- és igazságügyi együttműködésnek évekre keretet adó úgynevezett stockholmi program, de mindegyik esetében elsősorban már eldöntött kérdések "láttamozásáról" van szó.

A szokásos módon késő délutáni munkaüléssel kezdődő csúcstalálkozón - amelyen a magyar delegációt Bajnai Gordon miniszterelnök vezeti - még a svéd miniszterelnök, Fredrik Reinfeldt elnököl, de az egyik napirendi pont keretében meghallgatják a kormányfői üléseket a jövőben irányító új uniós elnök, Herman Van Rompuy elképzeléseit a tanács további működéséről.

A pénzügyi és gazdasági válság témájában az állam- és kormányfők várhatóan áttekintik a válság következményeit, illetve az azok elhárítására tett intézkedéseket, és üdvözlik a tagországok pénzügyminisztereinek legutóbbi ülésén született döntést a pénzügyi piacok közös felügyeleti rendszerének átalakításáról. Az újonnan felállítandó hatóságok a banki, a biztosítói, illetve az értékpapír-piaci ágazatot figyelik majd, és létrejön egy kockázatokat külön figyelő szerv. A reformban Magyarország annak idején kezdeményező szerepet vállalt.

A klímacsúcs ügyében azért nem várható érdemi előrelépés, mert a koppenhágai konferencia csak a jövő héten érkezik csúcspontjához, és a legfontosabb kérdésekben a résztvevők még nem érkeztek el egy olyan pontra, amely uniós részről csúcsszintű egyeztetéseket, döntéseket igényelne. Az EU már tavaly tavasszal megtette saját ambiciózus vállalásait, ezek egy része azonban függ attól, milyen kötelezettségeket vállalnak más nemzetközi szereplők. A kormányfők várhatóan megerősítik azt a - nyomásgyakorlásnak szánt - uniós fenyegetést, hogy az EU semmisnek tekinti feltételesen tett 30 százalékos CO2-kibocsátáscsökkentési felajánlását (és csak 20 százalékra vállal kötelezettséget), ha más országok és csoportok nem mutatnak hasonlóan ambiciózus csökkentési hajlandóságot.

A stockholmi program a bel- és igazságügyi együttműködés következő öt évre szóló stratégiája, az egységes uniós jogi és biztonsági térség kialakításának folytatását szolgálja. A terv kísérletet tesz arra, hogy egyensúlyt teremtsen az alapvető állampolgári jogok és a biztonság között. A kormányfők várhatóan hivatalosan jóváhagyják a programot.

A csúcstalálkozó előkészítését szolgáló - két héttel ezelőtti - európai parlamenti plenáris vitában Cecilia Malmström, az elnöklő Svédország uniós minisztere, valamint José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke bejelentette: 2020-as stratégia néven folytatódik az EU programja az uniós versenyképesség növelésére. Az ezredfordulón kezdett, eredetileg tízéves program folytatására egyrészt a gazdasági válság miatt van szükség, másrészt azért, mert a 2010-re kitűzött céljai közül többet várhatóan nem sikerül elérni.

A svéd elnökség a találkozón beszámol arról is, hogyan áll a december elsején életbe lépett Lisszaboni Szerződés végrehajtása. A gyakorlatba való átültetés jelentős része mindazonáltal a következő elnökséget adó országokra, köztük a 2011 elején sorra kerülő Magyarországra vár. Várhatóan a magyar elnökség idején teljesedik ki például az új külügyi szolgálat működése.

Az állam- és kormányfők ülésén ezúttal nem vesznek részt a tagországok külügyminiszterei. Mindazonáltal várhatóan néhány külügyi kérdés is napirenden szerepel majd. Így például minden bizonnyal üdvözlik a nyugat-balkáni vízumliberalizáció jövő heti kezdetét, illetve várható egy - szankciókkal fenyegető - nyilatkozat Iránról is. Az év végi csúcstalálkozó várhatóan péntek délután ér véget.