Petíciókkal, felhívásokkal és keresetekkel bombázza az izraeli bíróságokat az Adalah (Igazság), az izraeli arab kisebbség jogait védő szervezet. A tárgy a jeruzsálemi parlament által tavaly elfogadott földtörvény, amely lehetővé teszi a privatizációt.
Jelenleg az izraeli földek 93 százaléka állami tulajdonban van, használatukat hosszú távú bérleti szerződések biztosítják. Benjamin Netanjahu kormánya a gazdaság élénkítése céljából szánta rá magát a reformra, a törvény elfogadását megelőző heves viták azonban nem csak a pénzügyi kérdésekre szorítkoztak. A parlamenti szóváltásokban és a sajtóban zajló polémiában helyet kaptak környezetvédelmi szempontok, vallási megfontolások, sőt a cionizmus is. Az aggódók attól félnek, hogy a privatizáció révén megszűnhet Izrael zsidó ellenőrzése, jóllehet a nagy ellenkezés miatt felvizezett törvény egyelőre a földek 4 százalékának a privatizációját engedélyezi.
Egész mástól tartanak a palesztinok. Az 1948-as első arab–izraeli háborúban a mai Izrael területéről elmenekült 800 ezer arab kisajátított földje is magánkézbe kerülhet. Az Adalah úgy véli, így megszűnne a föld és egykori tulajdonosa közti kapocs, ami nemcsak a genfi konvenciót, de Izrael saját törvényeit is sértené. A palesztinok attól félnek, hogy végleg lemondhatnak a kárpótlásról elveszett ingatlanjaik után. A reform része, hogy az állami földek 13 százalékát kezelő Zsidó Nemzeti Alap (JNF) területcsere révén földeket kapna a déli Negev-sivatagban és az északi Galileában, ahol koncentrálva élnek arabok és beduinok. Az utóbbiak kedélyét borzolhatta a JNF közlése, miszerint a Negev és Galilea fejlesztése a 21. század cionizmusa.
1925. július 18-án került a boltokba a totalitárius diktatúra megvalósításának első és egyetlen kézikönyve, Adolf Hitler Mein Kampfja. A könyvben kifejtett ideológiára építve történhetett meg a világ legtöbb áldozattal járó háborúja és népirtása is. De milyen utóélete volt Magyarországon?
A hazai kutatók is foglalkoznak a témával.
A háború mellett harc folyik az élelmiszerért, és repedezik a klánok és a Hamász hallgatólagos paktuma.
Vihart kavart a Kneecap fellépése a Sziget Fesztiválon, a kormány után több mint 150 művész is azt követelte, hogy mondják le a koncertet.
Az influenszernek bíróság elé kellett állnia, de hozzászólása még a bírót is megnevettette.
Sokan sérelmezik, hogy nehezen pótolható embereket szakembereket küldtek el, ráadásul több hónap alatt, így nem kellett csoportos létszámleépítést sem bejelenteni.
