Új tavasz

„Annyi haszna volt a gazdasági válságnak, hogy a külföldi befektetők talán rájöttek, nem vagyunk egyformák, és Észtország előbbre tart a többi balti államnál” – mondta a HVG-nek Tallinnban Marje Josing, az Észt Konjunktúraintézet igazgatója. A közgazdász szerint a másfél millió lakosú, jövő januártól már eurót használó országban idén kétszázalékosnál nagyobb gazdasági növekedést mérnek, és jövőre további gyorsulásban bíznak.A viszonylag lendületes talpra állás háttere az, hogy az észt költségvetés jóval kevésbé szaladt el, mint a szomszédoké: a hiány tavaly 2,3 százalékos volt a lett 7 és a litván 9 százalékkal szemben. Közben az egyre inkább a finnek és a skandinávok felé húzó észtek a gyors növekedés időszakában nemzetközi szintre emelték a gyógyturizmust, és hatalmas összegeket öltek az ország digitalizálásába. A választók például akár interneten is voksolhatnak, és a hitelkártyák mellett a mobiltelefonokkal is mindennapossá vált a fizetés.

Riga

Bánkuti András

 A baltiak közti különbségek a fővárosok utcaképén is tetten érhetők. Tallinnban a krízis ellenére sem álltak le a belváros rekonstrukciójával, és míg a legnagyobb észt városban alig lehet koldussal találkozni, Litvánia, illetve Lettország fővárosában, Vilniusban és Rigában számtalan kéregető állítja meg a járókelőket. Az alamizsnáért rimánkodók jó része szemmel láthatóan a válság miatt csúszott le: többségük kiváló angolsággal pumpolja a külföldieket, a belvárosban pedig egy idős, még kiváló állapotú piros kosztümöt viselő hölgy zenére táncolva igyekszik adakozásra bírni a sétálókat. Az is szembeötlő, hogy míg Tallinnban már alig akad kiadatlan üzlethelyiség a belső kerületekben, a szomszédos fővárosokban, de leginkább Rigában, igencsak gyakoriak a bezárt boltok, a megürült irodák.

„A kormánytagok folyamatosan külföldre járnak, hogy idecsábítsák a cégeket. Helyette inkább azzal kellene foglalkozniuk, hogy befektetőbaráttá alakítsák át Litvániát, és rugalmasabbá tegyék a munkaerőpiacot. Ezek hiányában ugyanis mindenki kivonul az országból, miután lejárnak a kormány által ígért kedvezmények” – vélekedett Vytautas Zakauskas, a vilniusi Szabadpiaci Intézet elemzője. Szerinte az is sokat ront a helyzeten, hogy az aktív fiatalok ezrei külföldön keresnek munkát az évek óta tartó kilátástalanság miatt – a munkanélküliség 16 százalék körüli, és idén legfeljebb gazdasági stagnálás várható.

Míg Litvániában a közvélemény-kutatások szerint mélyponton van Andrius Kubilius kormányának népszerűsége, Lettországban a Valdis Dombrovskis miniszterelnök vezette jobbközép koalíció szerepelt a legjobban az október 2-ai parlamenti választáson. Bár a Dombrovskis-kormány tavaly márciusi hatalomra kerülése óta több megszorító intézkedéssel – így bércsökkentéssel és adónöveléssel – borzolta a lettek idegeit, ezzel elérte, hogy az EU és az IMF nem függesztette fel a 7,5 milliárd eurós hitelprogramot. A lettek valószínűleg részben azért sorakoztak fel Dombrovskis mögött, mert meg akarták akadályozni, hogy a lakosság több mint harmadát számláló orosz kisebbség pártjaként számon tartott Harmónia Központ (SC) váljon az ország vezető pártjává. Dombrovskis, aki korábbi szövetségeseivel együtt abszolút többséget szerzett a törvényhozásban, bejelentette, hogy kész tárgyalni az együttműködésről a voksok negyedéhez jutott SC-vel.

Az együttműködési ajánlat azért is figyelemre méltó, mert Lettország az egyetlen, ahol a helyi orosz kisebbségnek saját pártja van – Litvániában 5 százalék körüli az oroszok aránya, míg az Észtország lakosságának negyedét alkotó oroszok egymással is vitatkoznak –, és ahol az oroszok több tekintetben is a lettektől elkülönült, párhuzamos életet élnek. Rigában az orosz ajkúak aránya meghaladja az 50 százalékot, saját újságjaik és rádióik vannak, és még a fodrászok és egyéb szolgáltatók közül is lehetőleg a nem letteket választják. A válság miatt az utóbbi időben mérséklődött a megosztottság, és a túlélés vált a legfontosabb céllá. „A fizetésem több mint a felével esett vissza, pedig három napra már két huszonnégyórázás jut két kórházban. A nemzetiségi ügyek háttérbe kerültek, ezért törhetett előre az SC” – mondta a HVG-nek Rigában a Margaritaként bemutatkozó nővér, aki az SC és néhány szakszervezet tüntetésén való részvételre áldozta fel szabadnapja néhány óráját.

Az etnikai, kulturális és vallási különbségek a baltiak üzleti kultúráját is egyre inkább befolyásolják. „Az észtek és a litvánok tiszteletben tartják az írásos szerződéseket, és ha nem fizetnek, az leginkább azért fordul elő, mert ők sem kapták meg a pénzüket. A letteknél, ahol az oroszok igencsak jelen vannak az üzleti életben, más a helyzet. Ha valaki nem előre kéri el a vételárat, aligha kapja meg a teljes összeget” – mondta a HVG-nek Sarlós Ágoston, a litván–magyar kereskedelmi kamara főtitkára.

A három balti állam közül Sarlós szerint Lettország van a legrosszabb helyzetben. Észtországban és Litvániában nem tűnt el a nagyipar – az észteknél elsősorban a finn cégek összeszerelő üzemei virágoznak, míg Litvániában skandináv pénzből épülnek újra az egykor becsődölt termelővállalatok –, a letteknél viszont egyelőre alig váltották ki újakkal a Szovjetunió megszűntét, és a szovjet piac összeomlását követő válság idején tönkrement üzemeket. A lettek helyzetét az is rontja, hogy míg a hivatalos politikától nem áll távol a nacionalizmus – az utcákon például csak elvétve akadnak orosz nyelvű utcatáblák és feliratok –, Riga nem veszhet össze Moszkvával, hiszen az orosz tőkének meghatározó szerepe van az országban.

Intő példaként szolgálhat Észtország, ahol helyi közgazdászok szerint azután csappant meg az orosz tőke érdeklődése, hogy Tallinn három évvel ezelőtt egy külvárosi temetőbe száműzte az addig egy központi téren álló felszabadítási emlékművet (HVG, 2007. május 5.). A bronzkatona átköltöztetése miatt véres összetűzések törtek ki észtek és oroszok között, és tallinni vádak szerint Oroszország megindította Észtország ellen a világ első átfogó számítógépes háborúját. Az észtek szerencséje az volt, hogy az orosz befolyás ott lényegesen gyengébb, mint Lettországban.

NÉMETH ANDRÁS / RIGA, VILNIUS, TALLINN