A svájci parlament állampolitikai bizottsága pénteken szűk többséggel a burka viselésének betiltása ellen foglalt állást, elutasítva Aargau kanton ilyen értelmű kezdeményezését.
A bizottság döntése 12:10 arányban született meg. A többséget alkotó képviselők azzal érveltek, hogy az arc vallási okból történő eltakarása nem jelent valódi problémát az alpesi köztársaságban. Arra is hivatkoztak, hogy a tilalom aránytalan következményekkel járna, például negatívan befolyásolná az iszlám országokból Svájcba érkező turisták számát. A tilalom pártolói viszont arra hivatkoztak, hogy az arcot részben vagy teljesen eltakaró ruhadarabok viselésének betiltása fokozná a nők egyenjogúságát.
A parlamenti bizottság egyúttal arra az álláspontra helyezkedett, hogy keresztény jelképek - például a feszület - nem száműzhetők a közéletből. A testület ebből kiindulva különleges helyet akar biztosítani a keresztény szimbólumoknak a svájci alkotmányban. Indoklása szerint egyének vagy csoportok, a vallás- illetve lelkiismereti szabadságra hivatkozva, nem kérdőjelezhetik meg a Svájcban uralkodó keresztény-nyugati kultúrát.
A kezdeményezés hátterében két vitatott eset áll. A Wallis kantonbeli Stalden településen egy tanár nem volt hajlandó feszületet elhelyezni az osztályteremben, mire elbocsátották állásából. A Luzern kantonbeli Triengenben két iskolás gyerek apja az osztály falán függő feszület eltávolítását szorgalmazta.
A Voks 2025 árából akár kétszáz Tisza-szavazás is kijöhetett volna, ám van olyan mutató, amiben még így is alulmarad a lehengerlő kormánypárti akció a számháborúban.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
Pride, EU-csúcs és NATO-találkozó a világlapok fókuszában.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A képviselő szerint legalább 250 millió forintot érhet az ingatlan.
Szekér Gergő szerint hazugságvizsgálóra kötötték.
