„Földrajzilag kicsiny, spirituálisan nagy jelentőségű az egyház számára” – mondta Beninről Federico Lombardi szentszéki szóvivő a pápa 22. külföldi és második afrikai útjáról tartott sajtótájékoztatón. XVI. Benedek 2009-ben Kamerunban és Angolában járt. November 18-20. között azért tér vissza az afrikai kontinensre, hogy aláírja és átadja a Vatikánban szintén 2009-ben rendezett afrikai püspöki szinódus utáni apostoli buzdítást. A latinul Africae munus (Afrika feladata) című, nyolcvanoldalas és olaszul, franciául, angolul és portugálul kiadott dokumentumot XVI. Benedek szombaton Beninben, Ouidah városában írja alá és vasárnap Cotonouban adja át a kontinens 35 nemzeti püspöki konferenciája elnökeinek, illetve a kontinens regionális konferenciái hét képviselőjének. Az apostoli buzdítás témáit a pápa a látogatása során elhangzó beszédeiben fejti ki.

A helyszín azért a hét milliós Benin, mert 150 évvel ezelőtt a misszionáriusok a nagy kontinens apró országának területéről indították el Nyugat-Afrika evangelizációját - közölte Lombardi. Hozzátette, hogy Beninbe utazva a pápa - akit a római kúria összes afrikai születésű bíborosa elkísér -  bátorítást akar adni az afrikai kontinens egészének: "a létező problémák elhanyagolása nélkül jelezni kívánja, hogy Afrikának jövője van".

XVI. Benedek pápa

AP

A pápai útnak azonban nem kizárólag vallási üzenete van. Az afrikai Kubaként emlegetett, Togó és Nigéria között geo-politikai kulcspozíciót foglaló Beninben "az egyház  meghatározó módon tudott részt venni a marxizmus-leninizmusból a demokráciára való átállásban, ami a kilencvenes években a katolikus demokraták visszatéréséhez vezetett"- nyilatkozta a Benin és a Szentszék negyvenéves kapcsolatáról megjelent könyv római bemutatóján Giuseppe Bertello, Vatikánváros Kormányzóságának elnöke, volt benini nuncius. Bertello a demokratikus átmenet meghatározó alakjára, Isidoure de Souzára, Cotonou érsekére, a benini nemzeti konferencia elnökére emlékeztetett.  

Hasonló szerep jutott a Beninben született és 2008-ban itt eltemetett Bernardin Gantin bíborosnak, akinek sírját XVI. Benedek felkeresi. Gantin volt az első afrikai, aki magas rangú tisztséget töltött be a vatikáni palotákban. A Püspöki Kongregáció egykori prefektusaként Gantin és a vele egy időben a Hittani Kongregációt vezető Joseph Ratzinger bíboros hívta fel II. János Pál figyelmét a benini átalakulást vezető de Souzára - emlékeztetett a Vatican Insider honlap.

"A pápa a vudu földjén. Utazás a fekete mágiába" - kommentálta a pápai utat Marco Ansaldo, a La Repubblica vatikáni tudósítója, kiemelve, hogy Benin hivatalos vallásának a lakosság négyötöde által gyakorolt spiritizmus számít. "Ez az afrikai ország, ahol a katolikus egyház megtanult együttélni a hagyománnyal. Azzal a céllal, hogy lelki és főleg politikai-társadalmi szerepet töltsön be, ahogyan ezt már a pápaként 42 afrikai országban járt Wojtyla  is felismerte" - írta a La Repubblica újságírója. A szentszéki szóvivő megjegyezte, hogy októberben, az Assisiben rendezett világvallási találkozón XVI. Benedek pápa mellett afrikai törzsi vallások képviselői ültek.     2050-ben nem Európa, nem Latin-Amerika, hanem Afrika lesz a katolicizmus bástyája. 1900-ban alig tíz millió volt az afrikai katolikusok száma, 2015-re félmilliárdan lesznek - számolt a Famiglia Cristiana olasz katolikus hetilap.