A Vatikánban több szempontból is kulcsfontosságúnak tartják XVI. Benedek pénteken kezdődő háromnapos látogatását az Afrika nyugati csücskében levő Beninben.
„Földrajzilag kicsiny, spirituálisan nagy jelentőségű az egyház számára” – mondta Beninről Federico Lombardi szentszéki szóvivő a pápa 22. külföldi és második afrikai útjáról tartott sajtótájékoztatón. XVI. Benedek 2009-ben Kamerunban és Angolában járt. November 18-20. között azért tér vissza az afrikai kontinensre, hogy aláírja és átadja a Vatikánban szintén 2009-ben rendezett afrikai püspöki szinódus utáni apostoli buzdítást. A latinul Africae munus (Afrika feladata) című, nyolcvanoldalas és olaszul, franciául, angolul és portugálul kiadott dokumentumot XVI. Benedek szombaton Beninben, Ouidah városában írja alá és vasárnap Cotonouban adja át a kontinens 35 nemzeti püspöki konferenciája elnökeinek, illetve a kontinens regionális konferenciái hét képviselőjének. Az apostoli buzdítás témáit a pápa a látogatása során elhangzó beszédeiben fejti ki.
A helyszín azért a hét milliós Benin, mert 150 évvel ezelőtt a misszionáriusok a nagy kontinens apró országának területéről indították el Nyugat-Afrika evangelizációját - közölte Lombardi. Hozzátette, hogy Beninbe utazva a pápa - akit a római kúria összes afrikai születésű bíborosa elkísér - bátorítást akar adni az afrikai kontinens egészének: "a létező problémák elhanyagolása nélkül jelezni kívánja, hogy Afrikának jövője van".
A pápai útnak azonban nem kizárólag vallási üzenete van. Az afrikai Kubaként emlegetett, Togó és Nigéria között geo-politikai kulcspozíciót foglaló Beninben "az egyház meghatározó módon tudott részt venni a marxizmus-leninizmusból a demokráciára való átállásban, ami a kilencvenes években a katolikus demokraták visszatéréséhez vezetett"- nyilatkozta a Benin és a Szentszék negyvenéves kapcsolatáról megjelent könyv római bemutatóján Giuseppe Bertello, Vatikánváros Kormányzóságának elnöke, volt benini nuncius. Bertello a demokratikus átmenet meghatározó alakjára, Isidoure de Souzára, Cotonou érsekére, a benini nemzeti konferencia elnökére emlékeztetett.
Hasonló szerep jutott a Beninben született és 2008-ban itt eltemetett Bernardin Gantin bíborosnak, akinek sírját XVI. Benedek felkeresi. Gantin volt az első afrikai, aki magas rangú tisztséget töltött be a vatikáni palotákban. A Püspöki Kongregáció egykori prefektusaként Gantin és a vele egy időben a Hittani Kongregációt vezető Joseph Ratzinger bíboros hívta fel II. János Pál figyelmét a benini átalakulást vezető de Souzára - emlékeztetett a Vatican Insider honlap.
"A pápa a vudu földjén. Utazás a fekete mágiába" - kommentálta a pápai utat Marco Ansaldo, a La Repubblica vatikáni tudósítója, kiemelve, hogy Benin hivatalos vallásának a lakosság négyötöde által gyakorolt spiritizmus számít. "Ez az afrikai ország, ahol a katolikus egyház megtanult együttélni a hagyománnyal. Azzal a céllal, hogy lelki és főleg politikai-társadalmi szerepet töltsön be, ahogyan ezt már a pápaként 42 afrikai országban járt Wojtyla is felismerte" - írta a La Repubblica újságírója. A szentszéki szóvivő megjegyezte, hogy októberben, az Assisiben rendezett világvallási találkozón XVI. Benedek pápa mellett afrikai törzsi vallások képviselői ültek. 2050-ben nem Európa, nem Latin-Amerika, hanem Afrika lesz a katolicizmus bástyája. 1900-ban alig tíz millió volt az afrikai katolikusok száma, 2015-re félmilliárdan lesznek - számolt a Famiglia Cristiana olasz katolikus hetilap.
Nyolc nap leforgása alatt elajándékoztak, majd eladtak egy jelenleg 300-400 millió forintot érő telket Budapest XII. kerületében – mindezt úgy, hogy a tulajdonos erről semmit sem tudott. Azóta egy konténer is megjelent a területen, a csalás áldozata pedig nem tehetne semmit egy esetleges építkezés ellen sem, mert jogilag már nem az övé a telek. A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.
Talán mindenki halott már Bugyiról és Taktaharkányról, ám ezeken kívül is rengeteg érdekes nevű település található Magyarországon. Játsszon velünk!
Június utolsó hétvégéjén Szerbiában és Magyarországon is új erőre kapott a tiltakozás a rendszer ellen, Budapesten a Pride, Belgrádban a Vitus-napi tüntetések vitték az utcára az ellenzékieket.
