Páratlan gazdasági növekedés és a társadalmi szakadék mélyülése után bizonytalan jövő vár Perura, amelynek új, baloldali elnöke erőteljes állami szerepvállalást ígér.
Rák vagy AIDS, e kettő között kellett dönteni – így jellemezte hazája minden korábbinál durvább választási kampányát és a két jelöltet a Nobel-díjas Mario Vargas Llosa. A 75 éves író 1990-ben maga is megpróbálkozott a perui elnökség megszerzésével, de alulmaradt Alberto Fujimorival szemben, aki jelenleg 25 éves börtönbüntetését tölti korrupció és halálosztagok szervezése miatt. Fujimori lánya, a 36 éves Keiko viszont most sikertelenül indult az államfői címért, amelyet a vasárnapi második fordulóban 51,5 százalékkal a 48 éves Ollanta Humala (HVG, 2011. május 21.) nyert meg. Vargas Llosa egyik fő érve az lehetett a Fujimori lánnyal szemben, hogy elnökségre kerülve el akarta volna érni apja szabadon engedését. Amire most aligha van esély, Humala ugyanis egyáltalán nem szíveli a diktatórikus hajlamokkal vádolt Fujimorit, olyannyira nem, hogy 2000-ben, még katonatisztként, puccsot szervezett ellene – igaz, sikertelenül
.Bár a konzervatív Vargas Llosa kezdetben egyik jelöltet sem támogatta, nem kis meglepetésre pár héttel ezelőtt kiállt a baloldali Humala mellett, igaz, hozzátette: „egyáltalán nem örömmel és tele félelemmel, (...) elkerülendő egy következő diktatúrát”. Döntését azzal indokolta, hogy Humala – számos perui értelmiségi és művész jelenlétében – hitet tett a demokrácia védelme mellett.
Hogy milyen lesz a Humala vezette Peru, arra egyelőre nincs válasz. Korábban a radikális baloldali Hugo Chávez venezuelai elnök intézkedéseit tekintette példának, a kampányban azonban már inkább a balközép brazil Luíz Inácio Lula da Silváéhoz hasonlította elveit. A baloldali pártok koalíciója mellett a saját Perui Nemzeti Pártját is tömörítő Gana Perú (Peru győz) választási szövetség színeiben győzedelmes Humala lényegében sikeres országot vesz át a 2006 óta elnök, 62 éves Alan Garcíától. A Peruban az utóbbi tíz évben elért évi átlagos 5 százalékos gazdasági növekedés irigylésre méltó, de az adat sok mindent elfed. Az ország földrajzilag két részre osztható: a Csendes-óceán menti gazdagabb vidékekre, valamint az utak, repülőterek és vasúti rendszer hiányában nehezen megközelíthető szegényebb, javarészt az amazonasi esőerdő, illetve az Andok borította országrészekre. Az utóbbi területekről kerültek ki elsősorban a Humalára szavazók. A kínai és a fejlődő gazdaságok éhségének kielégítése révén megemelkedett az ország exportjának 60 százalékát adó nyersanyagok világpiaci ára, így Peru Dél-Amerika egyik legdinamikusabb gazdasága lett. A gazdasági növekedés sok perui cégnek tette lehetővé, hogy külföldön terjeszkedjen, így például az italgyártó Ajegroup immár egész Latin-Amerikában árusítja Big Cola nevű termékét, a Brescia Group pedig a napokban vásárolta fel a szomszédos Chile legnagyobb cementüzemét
.Az elaprózódott párt- és a széttöredezett közigazgatási rendszer miatt a kormány nem képes elég hatékonyan szétosztani a befolyó jövedelmeket, és a társadalom továbbszakadt. Az utóbbi években többször is halálos áldozatokat követelő demonstrációkra került sor a kormány elégtelen elosztó rendszereivel szembeni elégedetlenség miatt, így többek között tanárok, indián őslakosok vonultak az utcákra. Miközben Limában egyre újabb üzletek nyílnak, és mind több a felhőkarcoló, országszerte a lakosság harmada mélyszegénységben él, a gyermekek körében 30 százalékos az alultápláltság, rossz az ivóvízellátás, romlik a közbiztonság, elharapódzott a korrupció, és virágzik a kokainkereskedelem. A kábítószerbizniszben állítólag egyre aktívabb a korábban (Fujimori elnöksége alatt) lefejezett, de kis csoportokban ma is aktív maoista Fényes Ösvény mozgalom. Lényegében az egykori gerillaszervezet hangolja össze a kábítószer útját, és a kormány tavasszal már harci helikoptereket vásárolt Oroszországtól, hogy felvegye a harcot a nehezen járható erdős, hegyes területeken is a fegyveresekkel.
A befektetők attól tartanak, hogy a szegényeket támogató politikával kampányoló Humala erősebb állami kontrollt vezet be, felülvizsgálja a nemzetközi – esetenként koncessziókat is érintő – szerződéseket, és populista intézkedései miatt növeli a költségvetési kiadásokat, felhajtva a jelenleg 1–3 százalékos inflációt. Ezt erősítheti, hogy Humala az első fordulóban minimálbér-emelést és mindenkinek ingyenes közoktatást – valamint az állami iskolákban reggelit és ebédet – ígért. Igaz, hogy a 120 fős parlamentben pártjának mindössze 46 mandátuma van, így a törvényhozásban kompromisszumokra kényszerül.
Humala elismerte, hogy valóban több ellenőrzést szeretne a stratégiailag fontos nyersanyagok felett (Peru a világ egyik legnagyobb ezüst-, réz-, cink- és aranytermelője), de magánvállalatokat nem akar államosítani, igaz, a bányaipari cégekre magasabb adókat vetne ki. A választás éjszakáján farmerben, világoskék ingben és sportzakóban megjelent politikus békülékeny hangnemet ütött meg, és nemzeti egységre szólított fel, de egyelőre nem tudni, ki lesz a kormányfő és a gazdasági miniszter. Az üzleti szféra számára ezért meghatározóak lesznek Humala első intézkedései, hiszen García tavaly 2015-ig szóló, 35 milliárd dolláros beruházási programot irányzott elő a gáz-, olaj- és bányaiparban. Kérdés, Humala követi-e új példaképe, Lula da Silva hivatali időszakának első intézkedéseit, amikor a korábbi brazil elnök egykori tőkeellenes kirohanásaival ellentétben piacerősítő lépéseket tett.
GÁL KRISZTIÁN
Már érthető, miért rendeltek 3000 darab új, kínainak tűnő nyomkövetős okosórát a hatóságok, miközben ennek csak alig több mint a harmada van használatban raboknál és bűnügyi felügyelet alatt állóknál. Az eszköz pontossága mellett az is kérdés, van-e jogalap távol tartani azokat, akiket veszélyesnek ítéltek a védett személyekre nézve.
15–9-re nyertek a mieink.
Berg Dániel a történtek után betegszabadságra ment, a feladatait magához vonta a II. kerület polgármestere, Őrsi Gergely.
