Kint is, bent is

Hidat akar építeni az euróövezet 17 országa és az azon kívül maradt tíz európai uniós tagállam között a szervezet soros elnöki tisztét az év első hat hónapjában betöltő Dánia. Ezt hangoztatta Helle Thorning-Schmidt, aki – az öt és fél milliós ország történetében az első nőként – tavaly ősszel került a koppenhágai kormány élére (HVG, 2011. szeptember 24.). Bár az uniós gépezet az ünnepek után csak a jövő héten indul be újra, és később teszik közzé az elnöki ciklus részletes programját is, az már kiderült: Dánia felelős, dinamikus, zöld és biztonságos Európát akar.

A tagországoknak együtt kell megküzdeniük az unió történetének alighanem legnagyobb kihívásával, együtt kell kivezetniük Európát a válságból. Olyan feltételeket kell teremteniük, hogy növekedjen a gazdaság, új munkahelyek jöjjenek létre, és ne ismétlődhessen meg a krízis, ehhez pedig erősíteni kell a pénzügyi szektor szabályozását, ellenőrzését – hangoztatja a hivatalos dán elnökségi honlap. Az is a tervek között szerepel, hogy az online kereskedelem megkönnyítésével és biztonságosabbá tételével, a roamingtarifák további csökkentésével „bevezessék a digitális korba” az idén húszéves uniós belső piacot. Fokozni kívánják a szervezet energiahatékonyságát, az energetikai, klíma- és környezetvédelmi szempontokat a közös halászati, közlekedési és agrárpolitikában is érvényesíteni szeretnék, a nemzetközi bűnözés és terrorizmus elleni harcot pedig jól működő – a tervek szerint az idén végleges formát öltő – közös európai menekültügyi rendszerrel és a schengeni együttműködés erősítésével tennék eredményesebbé.

Dánia, amely 1973 óta tagja az akkor még Európai Közösségek néven futó uniónak, hetedszer soros elnök. Legutóbb, 2002-ben a keleti bővítés előkészítésén dolgozott, kifejezetten sikeresen. Azóta azonban sokat változott az EU: bővült a tagsága, szélesedett az eurózóna, és Herman Van Rompuy személyében állandó elnök is hivatalba lépett, vagyis jelentősen szűkült a soros elnök mozgástere. De nem csak ezért ígérkezik nehéznek a feladat. Az egyik legfontosabb kérdést, az unió 2014–2020-as költségvetését például addig aligha lehet tető alá hozni, amíg az egyik meghatározó tagállamban, Franciaországban le nem zajlik az április–májusra kiírt elnökválasztás. Koppenhágának ráadásul az euróövezeten kívülről kell harcolnia a közös valuta megmentéséért, hiszen annak bevezetése alól felmentést kapott, miután 1992-ben a maastrichti szerződést, 2000-ben pedig az eurót vetette el Dániában népszavazás.

A dán kormány viszonya ellentmondásos a tavaly december 9-ei EU-csúcstalálkozón körvonalazott pénzügyi szigorító lépésekhez. Thorning-Schmidt egyértelművé tette: az ország nem akar csatlakozni a fiskális uniót kategorikusan elutasító britekhez, de még nem döntöttek arról, hogy beszállnak-e a költségvetési paktumba. A hárompárti baloldali kabinetben a kormányfő által vezetett szociáldemokraták és a szociálliberálisok EU-pártiak, a Szocialista Néppárt viszont visszafogottabb, a koalíciót kívülről támogató Egységlista, azaz az egykori kommunisták, valamint a radikális zöldek szövetsége pedig – az ellenzékhez hasonlóan – népszavazást szorgalmaz a kormányközi szerződés ügyében. Márpedig ez alighanem elutasítást hozna, hiszen a dánok mérsékelt lelkesedést mutatnak az unió iránt: 60 százalékuk tartja úgy, hogy az EU nem lesz képes megküzdeni az adósságválsággal, és kevesebb mint negyedük támogatná az euró bevezetését Dániában.