A két politikus a Nézőpont Intézetnek az Európa lelke - az Európai Unió jövője című rendezvényén az elhúzódó gazdasági válság politikai tanulságairól, továbbá a görög és francia választásokról beszélt.  

Franco Frattini szerint a görög és a holland belpolitikai válság elkerülhető lett volna, ha az EU a gazdasági-pénzügyi válságra kellő határozottsággal és időben ad választ. Jelenleg a tagállamok a politikai kormányzás hiányának árát fizetik meg, amely sokkal magasabb, mintha a pénzügyi bajokra azonnal reagáltak volna.

Frattini, aki legutóbb 2008-tól 2011 végéig vezette az olasz külügyi tárcát, ezt megelőzően az igazságügyért, szabadságért és biztonságért felelős EU-biztosként az Európai Bizottság alelnökének tisztét is betöltötte, a beszélgetésen azt mondta, a válságból nemcsak az a kérdés következett, hogy miként lehet összeegyeztetni a megszorításokat a gazdaság növekedésével, de nyilvánvalóvá tette a politikai irányítás hiányát is. Új politikai struktúrára van szükség a jelenlegi, továbbra is súlyos helyzet kezeléséhez - jelentette ki, hangsúlyozva, hogy nem kevesebb, hanem több "Európára" van szükség.

Martonyi János és Franco Frattini volt olasz külügyminiszter

MTI / Soós Lajos

"Válság idején meg kell mutatni a polgároknak, hogy Európa védelmet kínál nekik" - mondta a volt olasz külügyminiszter, a Silvio Berlusconi vezette jobbközép Szabadság pártszövetség tagja. Véleménye szerint a görög példa azt mutatta, mintha Európa ezzel éppen ellentétesen cselekedne, amikor többen felvetették, hogy nem lenne tragédia, ha Görögország elhagyná ez eurózónát. Frattini azonban éppen ezt tartaná tragédiának, mert - mint fogalmazott - "Európa nem egy busz, amelyre felszállhatsz, vagy leszállhatsz róla". 

Az olasz politikus hiányolja a tagállamok szolidaritását, továbbá a megfelelő választ a gazdaság talpra állítására. Úgy látja, a konzervatív Nicolas Sarkozy, aki vasárnap alulmaradt a francia elnökválasztás második fordulójában szocialista riválisával, Francois Hollande-dal szemben, nagy hibát követett el, amikor a németekhez hasonlóan kizárólag a megszorító intézkedésekre koncentrált.  

Frattini azt mondta, hogy az EU-nak választott vezetőre van szüksége. Véleménye szerint 2014-ben, a következő európai parlamenti választásokon fontolóra kellene venni, hogy az európai intézmények vezetőit közvetlenül válasszák. Így például az Európai Tanács állandó elnökét is, akit ma a tagállamok vezetői neveznek ki. Ezzel összefüggésben Martonyi János úgy fogalmazott: "ha nem biztosítunk több politikai legitimitást az intézményeknek, akkor túl sok hatalmat adunk az úgynevezett szakértőknek".

Mindkét politikus osztotta azt nézetet, hogy az EU hibát követett el, amikor nem bocsátott ki közös eurokötvényt, pedig ezzel a pénzpiacokról felvett hitelek kamatterheit mérsékelhette volna. Szerintük ez még mindig nem késő, Martonyi János szerint ez előbb-utóbb elkerülhetetlen. Ma ezt csupán egyetlen tagállam - még ha a legfontosabb is - ellenzi  - célzott a magyar külügyi tárca vezetője Németországra. 

Az MTI kérdésére, hogy felelőssé tehető-e a Lisszaboni Szerződés a jelenlegi problémákért, Martonyi János azt válaszolta, a szerződés mint "építmény" értékes, de a válság lehetőségére megalkotásakor nem gondoltak, és most elválik, hogy képes-e megbirkózni a súlyos gondokkal. Mint mondta, a válságok alkalmat kínálnak a reformokra is, de a görög probléma miatt megnőttek a kockázatok, és az igazi kérdés az eurózóna jövője.    

Úgy fogalmazott, ma már nem merne fogadni arra, hogy Görögország tagja marad az eurózónának. Két hete még azt válaszolta volna, hogy sokkal költségesebb lenne a távozása - mondta a miniszter, hozzátéve, "ma már erőteljesen vonakodnék ennek a megerősítésétől".