Nem sokkal a szavazatok összeszámlálásának kezdete után, vasárnap hajnalban a Muzulmán Testvériség iszlamista mozgalom politikai pártjának egyik tisztségviselője közölte, hogy az első 8 millió szavazat alapján az igenlő voksok aránya 71 százalék. A Nemzeti Megmentési Front ellenzéki koalíció egyik tisztségviselője pedig azt mondta, az ő exit polljuk szerint is megszavazták az alkotmányt. 

A szavazóhelyiségeket közép-európai idő szerint 22 órakor zárták be, de a szavazókörökben ezt rugalmasan kezelték, több helyütt csak később zártak.

Azért rendezték meg két fordulóban a referendumot, mert nem volt elég bíró a szavazás felügyeletére, és két részre kellet osztani az országot. Az első fordulót egy héttel ezelőtt tartották meg. Az ellenzék szerint abban a fordulóban tömeges csalás, szabály- és törvénysértések történtek, de a választási bizottság szerint ez nem felel meg a valóságnak, az apróbb szabálytalanságok pedig semmiképpen nem befolyásolják a referendum kimenetelét.

Az első forduló nem hivatalos eredményei szerint az első fordulóban a részvételi arány 32 százalékos volt, és a résztvevők 57 százaléka igennel szavazott.

A Muzulmán Testvériség nyilatkozó tisztségviselője összegezve az első és a második forduló várható eredményét, úgy ítélte meg, hogy összességében a választópolgárok 65 százaléka szavazott igennel. A népszavazási bizottság valószínűleg legkorábban hétfőn hirdethet hivatalos eredményt mindkét fordulót illetően, miután minden esetleges fellebbezést megvizsgáltak.

Az állami média szombati jelentése szerint Murszi elnök közölte annak a 90 személynek a nevét, akit ő nevezett ki felsőházi tagnak a parlamentbe. Az elnöki hivatal egyik tisztségviselője pedig hozzátette, hogy az illetők 75 százaléka főleg liberális, illetve más, nem iszlamista - például keresztény - politikus.

A felsőház 270 tagjának kétharmada az év elején választással került be a parlamentbe, egyharmadukat pedig az államfőnek kell jelölnie. Murszit júniusban választották meg elnöknek. Huszein Abdel Gáni, a Nemzeti Megmentési Front szóvivője még az elnöki bejelentés előtt kijelentette: koalíciójuk ilyen módon nem hajlandó elfogadni egyetlen felsőházi helyet sem.

Az új alkotmány szerint - ha megszavazták az egyiptomiak - a felsőháznak olyan törvényhozói jogköre lesz, amelyet jelenleg az államfő birtokol, de csak a jövő év elejéig, amikor is megválasztják az új alsóházat. Az alsóházat, amelyben a felsőházhoz hasonlóan az iszlamisták voltak többségben, feloszlatták, mert az alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy megválasztásának módja alkotmányellenes volt.