A nemzetközi Fegyverkereskedelmi Egyezmény hiánya is hozzájárul ahhoz, hogy gyerekek tömegeit sorozzák és vetik be fegyveres harcokban, többek között Maliban is, és még közel húsz másik országban - írta az Amnesty International (AI) a Gyerekkatonák Bevetése Elleni Világnap alkalmából.

Az Amnesty International-nek bizonyítékai vannak arról, hogy mind az iszlamista fegyveresek, mind a mali kormány által támogatott míliciák alkalmaznak gyerekkatonákat.

Maliban és közel 20 más országban a gyengén szabályozott nemzetközi fegyverkereskedelem továbbra is hozzájárul a 18 éven aluli fiatalok besorozásához és bevetéséhez az országban dúló fegyveres harcok során – mind a különböző fegyveres csoportok, mind a kormányerők oldalán - írták.

Az AI arra figyelmeztet, hogy egy erős emberi jogi normákat magába foglaló nemzetközi fegyverkereskedelmi egyezmény aláírásával többek között azt is meg lehetne akadályozni, hogy fegyveres harcokban kiskorúakat vessenek be. 

A Fegyverkereskedelmi Egyezménynek köteleznie kell a kormányokat arra, hogy megállítsák az olyan fegyverkereskedelmet, amely gyermekek elleni erőszakhoz vezethet. Az Egyezmény szövegének tartalmaznia kell szabályokat, amelyek leállítják a fegyverek áramlását az olyan kormányerők és fegyveres csoportok kezébe, akik háborús bűnökért felelősek vagy súlyosan megsértették az emberi jogokat. A jelenleg javasolt szöveg azonban nem elég erős ahhoz, hogy lényegi változást hozzon ebben a kérdésben - olvasható az AI közleményében.

Közel húsz országban vetnek be gyerekkatonákat

2011. januárja óta legalább 19 országban vetettek be gyermekkatonákat a Child Soldiers International nevű globális civil szervezeti koalíció szerint, aminek az Amnesty International is tagja.

Az egyik ilyen ország Mali, ahol az utóbbi hetekben az Amnesty International képviselői több szemtanúval is beszéltek, ahogy olyan gyermekekkel is, akiket a jelenleg az ország északi részén mali és francia erők ellen harcoló, iszlamista fegyveresek soroztak be.

Mali fővárosától, Bamakótól 400 kilométerre északnyugatra fekvő Diabalyban több ember, köztük a polgármester-helyettes számolt be arról, hogy 10-17 éves gyermekeket látott a területet elfoglaló iszlamista fegyveresek között.

“A gyerekeknél puska volt. Egyikük olyan kicsi volt, hogy néha a földön húzta a fegyverét” - mondta az egyik szemtanú.

Így sorozták be őket

Délebbre onnan, Ségou-ban, az Amnesty International két, a francia katonák által elfogott és a mali hatóságoknak átadott gyerekkatonával beszélt. Egyikőjük pszichés betegség jeleit mutatta. 16 éves társa így számolt be erőszakkal történő besorozásáról és kiképzéséről az iszlamista csoportban:

"Régebben 23 másik diákkal tanultam együtt egy Korán-iskolában. Két hónappal ezelőtt a tanárom unokája eladott minket az iszlamistáknak. 14 másik fegyveres fiatallal kerültünk egy csapatba. Kezdetben a konyhán dolgoztam. Egy keresztény templomban főztünk, amit az iszlamisták foglaltak el. A felkelők [gumiszíjjal] vertek minket a Korán-leckék alatt mert […] azt akarták, hogy úgy ejtsük az arab szavakat, mint ők."

“Megtanítottak minket lőni, és hogy a szívre vagy a lábra célozzunk. A harcok előtt rizst kellett ennünk valamilyen fehér porral és szószt valamilyen vörös porral. Injekcióztak is minket. Én hármat kaptam. Az injekciók és a fehér poros rizs után úgy irányítottak, mint egy járművet, bármire képes lettem volna a kedvükért. Az ellenségeinkre kutyaként tekintettem, és csak az járt a fejemben, hogy le kell lőnöm őket."

A fiú elmondta az Amnesty International-nek, hogy 4 gyerekkatona esett el a harcok során, amikor január 20-21-e körül a mali és francia erők visszafoglalták Diabalyt az iszlamista fegyveres csoportoktól.

A mali kormány is sorozott gyerekkatonákat

A szervezetnek bizonyítéka van arról is, hogy a mali kormány által támogatott milíciák szintén soroztak be gyermekkatonákat korábban, de eddig még nincs dokumentált eset a frontvonalakon történő bevetésükről.

Az utóbbi években az Amnesty International számos más országban dokumentálta gyerekkatonák bevetését vagy annak alapos gyanúját, többek között a Közép-afrikai Köztársaságban, Csádban, Elefántcsontparton, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Sri Lankán, Szomáliában, és Jemenben.

Körülbelül 150 ország, köztük Mali is, beleegyezett a 18 éven alattiak fegyveres konfliktusban való bevetésének betiltásába azzal, hogy csatlakozott A gyermekek jogairól szóló egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvéhez. A 15 év alatti gyermekek besorozása vagy harcokban való bevetése háborús bűnnek számít. Egy erős Fegyverkereskedelmi Egyezmény segítene véget vetni a gyermekek erőszakos besorozásának azáltal, hogy megszüntetné a fegyverek áramlását olyan kormányok és fegyveres csoportok kezébe, akik megsértik az emberi jogokat - írta az Amnesty International.