Teljes gőzzel

„Basescu a bukaresti reptéren oroszlán, Brüsszelben kiscica” – jellemezte Victor Ponta miniszterelnök az uniós költségvetési vitáról hazatérő román államfő teljesítményét, mert szerinte a Románia által a következő hétéves EU-költségvetés idején lehívható 39,9 milliárd eurónál ő sokkal többet kiverekedett volna. Pedig a kétharmados parlamenti többség hátszelével újévtől amolyan orbáni szabadságharcba kezdett kormányfőnek a brüsszeli pénzforrások okozzák a legkevesebb álmatlan éjszakát, hisz az ország aligha lesz képes a teljes keretösszeget felhasználni. A kormányzó szociáldemokrata–liberális–konzervatív koalíciót (USL) igazából a Traian Basescu iránti ellenszenv fércelte össze. Így a belső, de a médiába naponta kihurcolt civakodások megkérdőjelezik, hogy Ponta képes lesz-e addig lavírozni, amíg megvalósítja 2013-ra ígért két fontos célját – az alkotmánymódosítást és a közigazgatási átszervezést –, és közben elfogadtatja az IMF-fel a reformok késlekedését.

Az alkotmánymódosítás simábbnak látszik, még akkor is, ha az elképzelések között szerepel a parlament drasztikus karcsúsítása is. Az USL a jelenlegi 600-ról 400-ra csökkentené a törvényhozás létszámát, ebből 300 lenne a képviselő, a szenátus pedig a majdani új régiók százfős fórumává alakulna, egyszerűsítve ezzel a törvényalkotás folyamatát. Az új alaptörvényben a kormánykoalíció büntetné a pártot váltogató honatyákat, eltörölné a népszavazások érvényességi küszöbét, az államfő csak politikai kijelentéseiért kapna mentelmi jogot. Emellett módosítanák a bírók, alkotmánybírók kinevezési rendszerét, átírnák a választási törvényt, német mintára listás és egyéni választókerületes megoldást hoznának létre. A nemzetállam megnevezés módosítása szóba sem kerülhet, és az őszig a parlamenten átzavarni tervezett új alkotmányban rögzítenék a közigazgatási reformot, az új régiókat.

Éppen ez utóbbi lehet a koalíció szakítópróbája, hisz a román megyék önkormányzati kiskirályai részéről erős a nyomás az átszervezés elhalasztására, mert félnek, hogy a föléjük kerülő régiótanács elveszi eddigi pénzosztási szerepüket. Liviu Dragnea közigazgatási és belügyminiszter szerint december 31-éig az új régiók működőképessé válnak, és 2014-től, a minisztériumok kiiktatásával, már csak ők tárgyalnak Brüsszellel. A vitákat kerülendő az USL megőrizné a jelenlegi nyolc fejlesztési régiót, s ezeken belül, csökkentett feladatokkal, egyelőre megmaradnának a megyei önkormányzatok is. Az egyetlen nyitott kérdés, milyen feladat hárul majd a prefektusra, vagyis a kormány megyei képviselőjére.

Mivel az RMDSZ nem tagja a kormánykoalíciónak, és így nincs befolyása, biztosra vehető, hogy Hargita és Kovászna megyét beolvasztják a Maros, Fehér és Szeben megyéket is magába foglaló Középső régióba, s nem lesz Maros–Hargita–Kovászna régió. Ezt a célt szolgálja a székely zászló körüli botrány és a Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet mondatai miatt felfújt médiahisztéria (erről lásd Zászlóháború című írásunkat): bebizonyítani, hogy a székelyek ki akarnak szakadni az országból. Persze sok román megye is elégedetlen. Bihar például nem akar Kolozs megyével egy régióba tartozni, és régióközpont lenne Szilágy és Máramaros fölött, de kisebb entitásokban gondolkodnak a dél-romániai megyék is.

„Románia nélkülünk is folytathatja, nem mi vagyunk a rosszfiúk” – mondta Bukarestben Erik de Vrijer, az IMF-delegáció vezetője, aki a 2011–2013-ra Bukaresttel kötött elővigyázatossági hitelszerződés feltételeinek teljesítésére június 30-áig adott haladékot a Ponta-kormánynak. A kabinetnek három hónapja van pótolni az ágazati reformokat, elindítani a privatizációt és bevezetni a vizitdíjat, vagyis megtenni, amit a tavaly májusi hatalomátvétele óta halogat. Az IMF-fel egyeztetett 2013-as költségvetés 2,1 százalékos hiánnyal és 1,6 százalékos GDP-növekedéssel számol, ám ez utóbbi a Világbank előrejelzése szerint talán ha a fele lesz. Mivel az USL szinte semmit sem teljesített populista választási ígéreteiből, az IMF gálánsan megengedte, hogy a minimálbért nyárig két részletben 700-ról 800 lejre emeljék (1 lej = 67 forint), a közalkalmazotti béreket és a nyugdíjakat négy százalékkal vigyék följebb. Bár Ponta még nem szállt rá a bankokra, de az energiaszektort február 1-jétől különadókkal sújtja.

Az Európai Bizottság (EB) egyáltalán nem volt engedékeny Romániával. Az úgynevezett Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus keretében készített jelentésben elmarasztalja az országot a korrupció elleni harcban, a jogállamiság megteremtésében, a Legfelsőbb Bírói Tanács működésében mutatkozó hiányosságokért. Emellett Brüsszelben kifogásolják a törvényhozók túl szélesre szabott mentelmi jogát, és a feltételezhetően kormánymegrendelésre folyó hadjáratot ellenzéki politikusok, üzletemberek ellen az Antena3 hírtelevízióban, amely a Securitate egykori besúgójaként elhíresült, a szenátori mandátumáról a napokban lemondott Dan Voiculescu konzervatív pártelnök tulajdona. Az sem tetszik az EU-nak, hogy közlekedési miniszter lehetett a bűnvádi eljárás alatt álló Relu Fenechiu, illetve hogy Basescu elutasította az igazságügyi miniszter személyi javaslatait arról, ki kerüljön a korrupcióellenes ügyészség élére. Mindezen hiányosságok tovább késleltetik Románia csatlakozását a schengeni övezethez. Ponta szerint a jelentés készítői túlzásokba estek, ezért a kormánykoalíció EP-képviselői kezdeményezik, hogy „citálják az EB-t az Európai Parlament plénuma elé”.

IRHÁZI JÁNOS / ARAD