Orbán Viktor beiktatási beszédének a határokon túli magyar kisebbségek jogairól szóló része lengyelországi visszhangjáról írt a Rzeczpospolita című napilapban Jaroslaw Gizinski, a konzervatív lengyel újság Magyarországgal foglalkozó szerkesztője. A nyilatkozatot külföldön legalábbis "nem helyénvalónak" tartották a mostani politikai körülmények között – írta. A magyar miniszterelnök szavainak kontextusában Dél-Szlovákia Magyarországhoz történő visszacsatolása, illetve a cseh-lengyel határ menti cseh Tesin és zömmel lengyelek lakta környékének (lengyelül Zaolzie) lengyel elfoglalása merült fel az emlékezetben. Ez a két esemény az 1938-as müncheni négyhatalmi egyezményt követte, amellyel Hitler elérte a Szudétavidék Németországhoz való csatolását.

Ez eltúlzott analógia, mert egyetlen komoly magyar politikus sem gondol Kárpátalja Magyarországhoz való csatolására – folytatta. Másfelől az autonómia kérdésének felvetése egy olyan pillanatban, amikor Ukrajna a szeparatizmus és területe egy részének elcsatolása ellen küzd, és egy nehéz elnökválasztásra készül, nem talál megértésre. Már azért sem, mert olaj volt az orosz propaganda tüzére, a kétmondatos Orbán-nyilatkozatot a Kremlhez hű orosz média nagy terjedelemben taglalta.

A kárpátaljai magyarok felpanaszolják, hogy a Nyugat-Ukrajnában erős ukrán nacionalisták rossz szemmel nézik őket, ellenséges magatartást tanúsítanak velük szemben. Beregszászon és Ungváron magyarellenes megnyilvánulások történtek, magyar emlékműveket "romboltak le". A magyar kormány élesen bírálta az új ukrán vezetésnek azt az intézkedését is, hogy hatályon kívül helyezte a kisebbségi nyelvhasználatot bővítő nyelvtörvényt – írta a lengyel lap.

"Hogy Orbán Viktor ne tudta volna, mit mond, azt ki lehet zárni"

Hogy Orbán Viktor ne tudta volna, mit mond, azt intelligenciájának ismeretében ki lehet zárni – írta a Der Standard című liberális osztrák napilap kommentátora. Vagyis a magyar kormányfő tudatában volt, mit jelent a jelenlegi ukrajnai helyzetben, ha autonómiát követel. Ha egy EU-tagország kormányfője a "maga" kisebbségének önkormányzatot követel, milyen alapon lehetne ellenezni Moszkva igényét a délkelet-ukrajnai orosz anyanyelvűek megvédésére?

Még akkor is, ha az autonómia – melynek mértékét Orbán tudatosan nyitva hagyta – nem jelent elszakadást. A magyar miniszterelnök örömmel fogadott érveket szállít az ukrajnai szakadároknak és védhatalmuknak, miközben kárt okoz az EU közvetítői és stabilizációs erőfeszítéseinek – írta.

Egy haszna mégis van a nyilatkozatnak: világossá teszi, hogy az ukrajnaihoz hasonló konfliktusokat nem lehet etnikai kritériumok alapján megoldani. Mert ez azzal a végső következménnyel fenyeget, amely 20 éve a széteső Jugoszláviában "etnikai tisztogatás" néven vonult be a történelembe – fejeződik be a cikk.

"A tét a pálinka"

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lap a magyarországi európai parlamenti választási kampányról közölt cikket. A tét a pálinka című írásában a FAZ tudósítója, Stephan Löwenstein felidézte, hogy a baloldali ellenzék azt kérte az államfőtől, hogy ugyanarra a napra tűzze ki az országgyűlési választást, mint az EP-választást, de Áder János a lehető legkorábbi időpontot jelölte ki az országgyűlési választásra, arra hivatkozva, hogy ne legyen hosszú a kampány és az új kormány minél hamarabb hozzáférhessen az uniós támogatásokhoz. Az Európai Bizottság keresztülhúzta ezt a számítást, mert a támogatásokat egyelőre "jegelték", ugyanakkor az államfő nem is találhatott volna a Fidesz számára kedvezőbb időpontot, ha "pártpolitikai indíttatású döntést hozott volna".

A pálinkafőzés ügyében indított kötelezettségszegési eljárással kapcsolatban hangsúlyozta: "az üzenet az, hogy az EU el akarja venni a magyaroktól a szeretett pálinkájukat", és ennek az ügynek komoly "közönségsikere" lehet, ezért "morcos kampányra" lehet számítani. A Fidesz politikusai be is jelentették, hogy Brüsszelben a nemzeti érdekeket akarják képviselni, s a legfőbb cél az, hogy több tiszteletet vívjanak ki Magyarországnak, amiért a kormány akár az EU-val és a multinacionális cégekkel is vitába száll – írta a szerző. 

Biszku

Magyarország elítéli kommunista múltját címmel közölt tudósítást a Biszku-ügyről honlapján a Libération. A francia baloldali lap kiemelte: a rendszerváltás óta ez az első per egy volt kommunista vezető ellen, korábban csak rendőri vezetőket vagy tiszteket ítéltek el. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Fidesz által 2010-ben elfogadott törvénynek köszönhetően egyedül a Jobbik tett feljelentést a kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása miatt a volt állampárti vezető ellen.

A tudósító, Florence La Bruyere szerint a 2011-ben elfogadott úgynevezett lex Biszku, amely a kommunista diktatúra idején elkövetett bűncselekmények büntethetőségéről rendelkezik, elsősorban arra szolgál, hogy az ügyre irányítsa a figyelmet. A volt kommunista vezetők elleni ítélkezés ugyanis nem gyorsult fel 2010 óta, "a jobboldali kormány megelégszik egy agresszív antikommunista beszédmóddal, amelyet felerősíthetett az éppen a választások előtti időszakban megrendezett Biszku-pernek köszönhetően". A lap szerint a Biszku Bélát első fokon hirtelen ítélték el "a bűnösségére utaló közvetlen bizonyítékok nélkül, a bírók történészek dokumentumaira támaszkodtak".

Ugyanakkor – mint a lap megjegyezte – az igazságszolgáltatás sokkal kevésbé hatékony a volt náci háborús bűnösökkel szemben. Példaként említette Képíró Sándor ügyét, akit 2011-ben felmentettek, valamint Csatáry László perét, aki meghalt, mielőtt elítélhették volna.