Egyiptomi visszarendeződés

Háromról két évre csökkentette vasárnap egy kairói fellebbviteli bíróság annak a néhány aktivistának a büntetését, akik a tüntetést betiltó törvény ellenére júniusban épp a jogszabály ellen vonultak az utcára. Egyiptomi emberjogi szervezetek szerint a kirakatper célja, hogy figyelmeztessék a polgárokat, mire számíthatnak engedetlenség esetén. A hatalom a törvénnyel szeretné elejét venni azoknak a több százezres – vagy milliós – demonstrációknak, amelyek révén három év alatt két elnököt is megbuktattak. Először 2011 februárjában Hoszni Mubarakot söpörte el a forradalom, majd 2013 júliusában a tömegtüntetések nyomására a hadsereg mozdította el a szabadon megválasztott Mohamed Murszit, a Muszlim Testvériség államfőjét. Törvény készül arról, hogy milyen „bűnök” – például a nemzeti egység megsértése, a közrend megzavarása – révén lehet valamely szervezetet terrorizmussal vádolni. Más javaslat a hadseregről szóló sajtóbeszámolókat korlátozná. A visszarendeződés sokak számára leginkább jelképes mozzanata az volt, amikor ősszel ügyrendi okokra hivatkozva ejtették a Mubarak elleni büntetővádakat, miszerint felelős a forradalom leverését célzó hatalmi erőszak során elkövetett több száz gyilkosságért.

A restaurációt jelzi az is, hogy a Mubarak-éra több figuráját szabadon engedték, sőt az alatta szolgáló politikusok némelyike Abdelfattah al-Sziszi tábornok-elnök kormányzatában is felbukkant. A Mubarak-korszak miniszterét, Fejza Abul Naga asszonyt például al-Sziszi nemzetbiztonsági tanácsadójának nevezték ki, holott a nem kormányzati szervek elleni 2012-es fellépése komoly feszültséget okozott Washingtonnal. Ibrahim Mehleb jelenlegi kormányfő pedig Mubarak Nemzeti Demokrata Pártjának volt vezető tisztviselője.