Moszkvai kardcsörtetés

Oroszország az év végéig több mint negyven olyan interkontinentális nukleáris rakétát állít hadrendbe, amely képes áttörni a legfejlettebb védelmi rendszereket is – jelentette be Vlagyimir Putyin egy moszkvai katonai kiállítás megnyitóján. Az orosz államfő néhány nappal később hozzátette: Moszkva azokra az országokra irányítja atomfegyvereit, ahonnan a fenyegetés érkezik. A 140 milliós ország nem csak nukleáris arzenálját fejleszti: 2020-ig 370 milliárd dollárnyi összeget költ új hagyományos fegyverekre, leginkább repülőgépekre és páncélozott harcjárművekre.

A sűrűsödő harcias kijelentések ellenére az utóbbi hónapokban kérdésessé vált, hogy az EU-s és amerikai gazdasági szankcióktól sújtott Moszkva egyáltalán képes lesz-e hosszabb távon fenntartani erőltetett fegyverkezési programját. A gazdaság ugyanis az utóbbi egy évben közel három százalékot zsugorodott, s mivel a büntetőintézkedések – és a fő orosz exportcikknek számító szénhidrogének árcsökkenése – miatt a hitelezés is jelentősen visszaesett, belátható időn belül aligha indul be ismét az orosz ipar. A HVG értesülései szerint az eddigiekhez képest további termeléscsökkenést tervez az oroszországi gyárak jelentős része, ami a munkanélküliség emelkedésével és a bérek esésével jár.

Az idei orosz katonai költségvetés az eredetileg tervezettnél 5 százalékkal kevesebb – igaz, az 57 milliárd dollárnak megfelelő összeg még így is a negyedével nagyobb, mint a tavalyi. Csak az a kérdés, hogy a kiadások melyik részéből farag le Moszkva. Az IHS nemzetközi tanácsadó cég szakértője, Craig Caffrey úgy véli, a nukleáris arzenál modernizálása nem marad el, ez ugyanis a Moszkva által hőn áhított nagyhatalmi státus leginkább kézzelfogható eleme. Így a pénzt a fenntartási és kiképzési költségekből, illetve a hagyományos fegyverek vásárlásának elhalasztásával lehet megspórolni. Nem hivatalos források szerint a hadsereg a tervezettnél lassabban szerzi be az új és az előre jelzettnél jóval drágább, darabonként legalább hétmillió dollárba kerülő Armata harckocsikat, s a légierő 50 helyett egyelőre 12 darabot vesz a Szuhoj T–50 lopakodó harci repülőkből.