Államfői szavak

Elnökké választása óta Recep Tayyip Erdogan mintha elfelejtette volna korábbi ígéretét, ami a békesség megteremtéséről és a régi ellentétek eltemetéséről szólt. Beszédeinek hangneme egyre arrogánsabb, akit csak lehet, kioszt, és szinte mindenről van véleménye. Szónoklatai elsősorban a kevésbé iskolázott, vidéki, többnyire szigorúan vallásos lakosság körében aratnak sikert.

„Egy ország törvényei viszonylag jelentéktelenek, feltéve, ha az ezeket alkalmazó uralkodó igazságos” – fejtette ki jogtudományi nézeteit a Nők és Demokrácia Szövetség által rendezett tavalyi konferencián. Ezzel egy bírósági ítéletre utalt, s arra a gyakori bírálatra, hogy rendszeresen beavatkozik napi ügyekbe. 2013 májusában egy török vállalkozás harmincéves koncessziót szerzett a fővárosi Galataport tengeri kikötő üzemeltetésére. Röviddel ezután a Török Mérnöki és Építészeti Kamarák Szövetsége megtámadta a tervet, mondván: az elképzelések nem illeszkednek megfelelően a város környezetébe. A bíróság jogellenesnek minősítette a tervet, és leállította a megvalósítását. „Ha az elnök hazaárulást követ el, akkor ezzel kimeríti a bűntett fogalmát. És mi van azzal a bíróval, aki hazaáruló? Erről még beszélünk!” – dühöngött Erdogan.

„Nem tölthetnek be nők és férfiak azonos pozíciókat. Ez a természet ellen van, hiszen más az egyéniségük. Nem lehet ugyanazt a munkát elvárni egy terhes vagy szoptató nőtől, mint egy férfitól” – ezt ugyanazon a nőjogi konferencián mondta Erdogan. A felháborodást látva azt állította, szándékosan félremagyarázták a kijelentéseit, ő ugyanis kifejezett védelmezője a nők jogainak.

„Az iszlám és Dél-Amerika kapcsolata a XII. századig vezethető vissza. Muszlim hajósok már 1178-ban, azaz 314 évvel Kolumbusz előtt elérték az amerikai kontinenst. Kolumbusz egy kubai dombon álló mecsetről tesz említést” – tett történészi eszmefuttatást a latin-amerikai muszlimok isztambuli tanácskozásán. A mecsetről szóló elméletet Youssef Mroueh történész tette közzé 1996-ban, s azóta is vitatkoznak róla a tudósok. Az ellenérvek szerint Kolumbusz csak képi párhuzammal élt, amikor egy mecset alakjához hasonlított egy kubai dombvonulatot.

„Azok, akik kívülről érkeznek az iszlám világába, imádják az olajat, az aranyat és a gyémántot, kedvükre való az olcsó munkaerő, örömüket lelik a veszekedésben és összetűzésekben. Viszont nem szeretik, ha megkérdőjelezzük a dolgokat. Barátként tetszelegnek, miközben a halálunkat kívánják. Szeretik látni gyerekeink halálát” – ezt az Iszlám Együttműködési Szervezet Isztambulban tartott ülésén fejtette ki, a Nyugatot és a Nyugat-barát törököket bírálva.

„Ha megkérdezzük ki volt Einstein, minden török diák tud valamit mondani róla. Viszont ha Ibn Szina felől érdeklődünk, megállapíthatjuk, hogy nem is hallottak felőle” – szólt Erdogan tanárokhoz a tengerparti Antalyában. A 980-ban született perzsa tudós – akit Nyugaton latinosan Avicennának hívnak – valóban kora kiemelkedő orvosa és filozófusa volt, s egyben az iszlám egyik ága, a szúfizmus előfutárának is tekintik. Erdogan szeretné visszahozni a modern török nyelv elődjét, az arab írást használó oszmánt is, amit kötelezővé tenne. A szándék bírálóira utalva ki is jelentette: „akár tetszik nekik, akár nem, ezt a nyelvet ebben az országban tanítani fogják!”

„Hadd áruljam el önöknek, hogy legalább 1150 helyiségből áll!” – javította ki szinte sértődötten Erdogan azt az állítást, hogy a több mint 600 millió dollárért felépített elnöki palotában „csak” ezer szoba lenne. Majd hozzátette: „nem szokás takarékoskodni, amikor egy nemzet tekintélyéről van szó. Olyan épületet kívántunk felépíteni, amelyről az elkövetkező generációk elmondhatják: innen kormányozták az új Törökországot!”