Veszedelmes viszonyok

Az ukrajnai orosz beavatkozás megrontotta Moldova és Oroszország viszonyát. Chisinau attól tart, Moszkva hosszabb távon arra készül, hogy Dél-Ukrajnán keresztül szárazföldi kapcsolatot hozzon létre Oroszország és a Moldovától elszakadt Dnyeszter menti Köztársaság között. A bizalmatlanság fokozódása miatt a korábban nyíltan Oroszországgal szimpatizáló kommunisták politikája is változott, s retorikájukban eltávolodtak Moszkvától. Bár Moldovában az orosz kisebbség aránya nem éri el a tíz százalékot, az orosz nyelv továbbra is meghatározó szerepet játszik a kultúrában és a gazdaságban.

Az ukrán–orosz viszály tavaly februári kirobbanása óta nem csak Moldova távolodott el Moszkvától. Az ezer szálon Oroszországtól függő Belarusz erős embere, Alekszandr Lukasenko is bejelentette: lépéseket tettek az országában is gombamód szaporodó orosz szélsőséges szervezetek ellen. Közben Minszk igyekszik felolvasztani az EU-hoz fűződő, korábban igencsak fagyos viszonyát. A félelmeket megalapozhatja, hogy az orosz sajtóban az utóbbi hónapokban több olyan cikk látott napvilágot, amely arról értekezett, hogy csakúgy, mint a már Oroszországhoz csatolt Krím félszigetet, valaha hat, valójában orosz, ám most Belaruszhoz tartozó megyét is ajándékba adott át a Szovjetunió az egyik köztársaságának. Egy másik szerző pedig azt javasolta Lukasenkónak, hogy még idén ősszel rendezzen népszavazást az Oroszországhoz való csatlakozásról, mert különben jelenlegi formájában Belarusz nem marad meg sokáig.

Újra fagyossá vált a grúz–orosz viszony is, miután Moszkva – amely 2008-ban katonai segítséget nyújtott Dél-Oszétiának és Abháziának a Grúziától való elszakadáshoz – most úgy jelöli ki a határt a térségben, hogy Tbiliszi szerint Grúziához tartozó kisebb területeket is hozzácsap Dél-Oszétiához. A vita súlyát növeli, hogy az újonnan elfoglalt területen fut egy Azerbajdzsánból kiinduló nemzetközi olajvezeték is.