Színpadtechnika

Akár előrehozott választásba is torkollhat a romániai tiltakozás egy bukaresti klubban történt tragédia miatt, ami eddig korrupcióellenes tüntetésekhez és Victor Ponta kormányfő lemondásához vezetett.

  • Irházi János Irházi János
Színpadtechnika

„A korrupció gyilkol” – skandálják a napok óta tartó tüntetéssorozat résztvevői a román fővárosban és az ország több nagyvárosában, miután október utolsó péntekén tragédiába fulladt a bukaresti Colectiv klubban szervezett koncert. A halottak száma 48-ra emelkedett, további húsz sérült állapota válságos, és közel kétszáz megégett, füstmérgezést szenvedett ember ápolásával próbálnak megbirkózni a bukaresti kórházak. Klaus Iohannis elnök vasárnap kiment a tüntetők közé, akiknek száma a múlt hét közepén látott 10–50 ezerről időközben ezerre zsugorodott. Váratlan és államfőtől szokatlan lépése érthető, hisz közel egyéves regnálása alatt most futott bele először ekkora belpolitikai válságba, és abból most ő szeretne kiutat mutatni.

A plágiummal és korrupcióval vádolt Victor Ponta miniszterelnök elsőre látszatintézkedésekkel reagált – tűzoltói ellenőrzéseket rendelt el a klubokban, kirúgta a fogyasztóvédelmi főfelügyelőt –, ami váratlanul átlépte az eddigi botrányok sorára, illetve a romló életszínvonalra érzéketlennek tűnő román közvélemény ingerküszöbét. A háttérben vélhetően az ellenzéki pártok logisztikai támogatását tudó Twitter-generáció Bukarestben az utcára vonult, követelve a politikai élet teljes megtisztítását. Ponta erre benyújtotta a lemondását, az államfő pedig Sorin Cimpeanu eddigi oktatási minisztert nevezte ki ideiglenes kormányfővé, és megkezdte az egyeztetéseket a parlamenti pártokkal egy új miniszterelnökről. Az első kör eredménytelenül zárult. A Liviu Dragnea vezette Szociáldemokrata Párt (PSD) természetesen hallani sem akart a kormányszínezet átfestéséről, új, saját miniszterelnököt javasolt Iohannisnak, de a nevet akkor nem árulták el. Az a hír járta, maga Dragnea ülne Ponta helyére, ami pikáns ötletnek tűnt, hisz az idén májusban egy év felfüggesztett börtönre ítélték a 2012-ben Traian Basescu leváltására szervezett népszavazás eredményének befolyásolásáért.

A PSD fő érve az volt, hogy 2012-ben ők nyerték meg a parlamenti választást, így az alkotmány értelmében nekik kell kormányt alakítaniuk. Egyelőre van is mire alapozniuk, mert az együtt 547 tagú szenátusban és képviselőházban a PSD 198 hellyel rendelkezik, a vele tartó Nemzeti Egység Románia Haladásáért (UNPR) 62, míg a Demokraták és Liberálisok Szövetsége (ALDE) 37 szavazattal támogatná a közös jelöltet, s az új kormány elfogadásához elegendő 275 voks. Az egyetlen kérdőjel, hogy a hétfőn lemondott Gabriel Oprea miniszterelnök-helyettes és belügyminiszter vezette UNPR hűséges marad-e a szocdemekhez. Oprea egyelőre nem nagyon mutatkozik, miután a közelmúltban a menetoszlopát felvezető motoros halálát követően kipattant botrányban kiderült, hogy még kozmetikushoz is rendőri felvezetéssel száguldott Bukarest utcáin. S amennyiben az ellenzék a háttérben folyó brusztolások során esetleg más, még rejtett botrányokra is emlékezteti, elképzelhető, hogy beadja a derekát, és az UNPR támogatását a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) ígéri. A kialakult helyzetben a pártja ugyanis a mérleg nyelve. Képviselői eddig hangoztatták ugyan a PSD és Ponta iránti hűségét, a külügyi titkosszolgálat (SIE) élére jelölt Mihai Razvan Ungureanu júniusi parlamenti megszavazásakor azonban az ellenzékkel voksoltak.

Iohannis korábbi pártja, az ellenzéki PNL előrehozott választást akart, hogy kiseperhessék végre a velejéig korrupt államigazgatást és közigazgatást működtető szocdemeket. A törekvésük érthető, hiszen még ha a maguk 176 képviselője mellé sikerül is befűzni a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 25 tagját, valamint a függetleneket és a kisebbségeket (49 voks), az így összehozott 250 szavazat kevés a kormányképes többséghez. Az persze elképzelhető, hogy a hiányt nemcsak Opreával, hanem megfelelő ajánlattal a PSD süllyedő hajójáról menekülőkkel is sikerülne kipótolni. A PNL eddig több bizalmatlansági indítványt is benyújtott, s már ezek alkalmával is próbált szocdem honatyákat átcsábítani.

A koalíciós kombinációk aztán letisztulni látszottak hétfőn, miután az államfővel folytatott egyeztetések második fordulójának első napján a PSD Liviu Voinea jegybanki elnökhelyettest javasolta egy szakértői kormány miniszterelnökének. Az Alina Gorghiu és Vasile Blaga társelnökök vezette PNL hajlott a megoldásra, és jelezték, hogy nincs ellenjavaslatuk, elfogadják azt a személyt, akit Iohannis megbíz a kormányalakítással. Érthető, hisz egy választás kiírása aligha tenne jót az akadozó motorú gazdaságnak, ráadásul először az államfőnek fel kellene oszlatnia a parlamentet. Ennek előfeltétele pedig két kormányalakítási próbálkozás parlamenti leszavazása.

Az RMDSZ végig taktikusan kivárt, hogy lássa, milyen irányba haladnak a tárgyalások, amelyek ezen a héten is folytatódtak. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök sem tartja jó megoldásnak az előrehozott választást, a nyilatkozataiból azonban kiderült, hogy ezt leszámítva pártját minden megoldás érdekli: kisebbségi kabinet, ellenzéki részvételű többség összehalászása a parlamentben, vagy éppen szakértői kormány, amely a 2016 őszén esedékes „rendes” választásig irányítaná az országot. Ez utóbbit ajánlotta hétfőn a közvélemény-kutatások megbízhatósági listájának élén álló Mugur Isarescu jegybankelnök is, aki konkrét feladatokkal megbízott szakértői kabinetben látja a megoldást.

Az utca haragját érzékelve a zűrzavar napjaiban a pártok lapítottak, a korábbi politikai válságokkal ellentétben egyikük sem röptetett neveket a médiában, megvárták az indulatok lecsillapodását. Az első konzultációkat követően Iohannis is meglepetésének adott hangot, hogy egyetlen párt sem javasolt neki új kormányt, hanem szakértői kabinetet akarnak, vagy előrehozott választást. Aztán kedd délutáni sajtókonferenciáján ő maga okozott meglepetést mindenkinek, amikor bemutatta miniszterelnök-jelöltjét a szakértői kormány élére: a 46 éves, kertészmérnöki végzettségű Dacian Ciolost, aki 2010–2014 között az EU mezőgazdasági biztosa, az idén júliustól pedig Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének az élelmiszer-biztonsági főtanácsadója volt. És ismét a román politika vén rókájának, Traian Basescu exállamfőnek volt igaza, aki már az utódlási egyeztetések kezdetén úgy vélte, az egész csak szemfényvesztő cirkusz, és Iohannis úgyis Ciolost varázsolja elő a cilinderből.

IRHÁZI JÁNOS / ARAD